2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Győztesek és vesztesek

2011. május 9. 17:02

A kapituláció aláírása

Berlin az utolsó pillanatig arra számított, hogy kihasználja az amerikai és az angol politikában jelentkező szovjetellenességet, felbomlasztja a Hitler-ellenességet, felbomlasztja a Hitler-ellenes koalíciót és megteremtheti a nyugati hatalmakkal kötendő különbéke feltételeit, e feltételek létrejöttéig mindenképpen elhúzza a háborút. Dönitz azon fáradozott, hogy ezek után a német hadsereg jelentősebb része ne a szovjet, hanem a nyugati erők előtt tehesse le a fegyvert, de Eisenhower közölte, hogy a német kapitulációt csak abban az esetben fogadja el, ha az egyidejűleg vaklamennyi fronton megtörténik.

Az amerikai tábornok reimsi főhadiszállására hamarosan megérkezett a szovjet katonai küldöttség és május 7-én reggelre Dönitz felhatalmazása alapján a német képviselők is készen álltak a feltétel nélküli kapituláció okmányának aláírására, Alfred Jodl vezérezredes, Hitler vezető katonai tanácsadója, Hans-Georg Friedeburg tengernagy és Wilhelm Oxenius vezérőrnagy összetételben. Eisenhower és angol légimarsall helyettese távolmaradt a fegyverletétel reimsi aláírásától.

Sztálin a május 7-i fegyverletételi deklarációt "a kapituláció előzetes jegyzőkönyvének" minősítette, egyebek között azért is, mert annak aláírása után a német erők keleten még folytatták hadműveletei tevékenységüket. Moszkva kikényszeríthette a berlini magas szintű kapitulációs rendezvényt, amely egyértelműen rögzítette a hitleri birodalom felszámolását. (Május 7-én egyébként a nyugati szövetségesek tevékenységi sávjában minden német erő letette a fegyvert.)

A hadtörténészek többségének véleménye szerint az európai háború ténylegesen a német Közép Hadseregcsoport 1945. május 12-i csehországi fegyverletételével ért véget. Megemlíthető továbbá, hogy Jugoszláviában május 14-én tették le a fegyvert az ott harcoló német csapatok.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár