Szíriában épülhetett fel Stonehenge prototípusa

A kanadai Royal Ontario Museum régésze, Dr. Robert Manson tavaly nyáron vette át a Deir Mar Musa al-Habashi monostor régészeti vizsgálatának irányítását. A szíriai sivatagban álló, ma is lakott épületben eddig főként a középkori freskókat ismerték.

A monostortól keletre elterülő sivatagot azonban még sosem kutatták át régészek, így Mason felfedezései igazán különlegesek: kőkörök és sírok kerültek elő. A helyszínen felfedezett kőeszközök alapján azokat a közel-keleti neolitikum időszakában, i.e. 8500-4300 között készíthették és használhatták. Mindez azért is érdekes, mert eddigi ismereteink szerint a legkorábbi nyugat-európai neolitikus emlékek i.e. 4500-ból származnak, azaz a szíriai helyszínen épített kör jóval megelőzheti ezeket.

A kutató három, nyolc méter átmérőjű kört fedezett fel, amelyekben előbb egy kisebb, alig két méter átmérőjű kőkör, illetve annak közepén egy kamra volt. Mason szerint mivel a szakemberek eddig nem mérték fel részletesen a helyszínt, így lehetséges, hogy ezek az építmények nem feltétlen temetkezésre szolgáltak A további vizsgálatokra a pontos datálás miatt is szükség lenne majd.

Ezen felfedezése után a kutató további neolitikus emlékeket keresett, ám elmondása szerint „a szíriai sivatagban, egy katonai bázis közelében nem feltétlen veszélytelen, ha az ember egy digitális fényképezőgéppel és GPS-szel bolyong”, ezért egy szerzetest is magával vitt. Ez a kutatás is sikeres volt, és több kőépítmény, és egy újabb kőkör nyomait fedezték fel. Mason épített vonalakat is felfedezett, és az egyiket követve aztán az összes sír közül a legnagyobbat is sikerült megtalálni.

Mivel a most megtalált leletek nem helyi kőből készültek, ezért a szakértők szerint rejtélyes, hogy ki építtethette mindezt. Edward Banning professzor, a téma és a korszak szakértője szerint azonban addig semmilyen következtetést nem szabad levonni a leletekből, amíg nem történt meg azok részletes és gondos régészeti feltárása.

Szerinte a korban a neolitikus temetkezésekre mindig a lakóházakban, vagy azok közvetlen közelében került sor, így egy ilyen temető felfedezése valami teljesen új és érdekes szokás meglétét feltételezheti. Ráadásul mindez magyarázattal szolgál arra is, hogy mi lett a korban elhunytakkal: azok maradványai ugyanis sokkal kisebb szánban kerültek elő, mint amennyien az egyes településeken élhettek.

Mason azonban még ennél is tovább megy: szerinte ez a hely lehetett Stonehenge egyik prototípusa. Ezt igazolja, Dr. Julian Siggers, a kor szakértője is, aki szerint elképzelhető, hogy ezek az épületek és struktúrák a mezőgazdaság terjedésével juthattak el nyugatabbra. Banning azonban szkeptikus: véleménye szerint a z ilyen kőkörök világszerte egymástól függetlenül jelenhettek meg. Azt viszont ő is hozzáteszi, hogy a műholdas fotókon több hasonló közel-keleti helyszínt azonosítottak már Jordánia és Izrael területén, amelyek szakértői vizsgálatára még sosem került sor.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

22. A középkori egyház
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Bűnösök tértek jó útra és régi ellenfelek kötöttek barátságot Sziénai Szent Katalin szavainak hatására
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
• Ahol a püspök felügyelte a legjobb bordélyházakat: a középkori London alvilága
• Állam az államok felett – így épült ki a középkori egyház hatalma
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Démoni kísértések – így éltek a korai kereszténység sivatagi remetéi
• Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
• Tiltott játékok, alkímia, érvágás: ilyen volt az oxfordi egyetemisták élete a középkorban