Csillagkalauz lehetett az örmény Stonehenge
2009. február 11. 11:35 MTI
Jerevántól 200 kilométerre található az örmény Stonehenge - Carahunge; a megalitikus építmény korát 7500 évesre becsülik, vagyis két és fél évezreddel idősebb angliai társánál.
Korábban
Carahunge fordításban beszélő köveket jelent. Az építmény Sziszián városa mellett látható, ahol egy 7 hektáros területen kétszáznál több óriás kő található. A kövek némelyikébe lekerekített szögletű lyukakat fúrtak, amelyeken keresztül az égbolt különböző pontjai láthatók. A kutatók ebből arra következtetnek, hogy ez a világ legősibb csillagdája - olvasható a Salisbury Journal című brít hírportálon.
Stonehenge örmény társáról Vardan Levoni Tadevoszjan történész számolt be az Egyesült Királyságban, aki azt szeretné, ha a világ többet tudna Carahungeról. A megalitikus építményt két évtizeden keresztül tanulmányozta Parisz Heruni akadémikus, a jereváni Radiofizikai Kutatóintézet igazgatója, aki kutatásairól könyvet írt. A művet elküldte Gerald S. Hawkins professzornak, Stonehenge kutatójának, aki egyetértett Parisz Heruni megállapításaival.
Tadevoszjan ugyan munkájában Heruni professzor kutatásaira támaszkodott, ám saját elméletet dolgozott ki Stonehenge és Carahunge kapcsolatáról. A történész szerint a neolitikumban az örmény civilizáció sokkal fejlettebb volt, mint más népeké. A Szeván-tó környékén a sziklákon talált vésetek arra engednek következtetni, hogy a helyiek tudták: a Föld kerek, pontosan ki tudták számítani a földrajzi szélességet, rendelkeztek csillagászati és mérnöki ismeretekkel. A szakember meggyőződése szerint a brit szigetek ősi népessége, amely szerinte Örményországból érkezett, magával hozta Európába Carahunge ideáját. A bevándorlóknak szerepe lehetett Stonehenge és a kontinens más megalitikus építményének a létrehozásában.
Az angliai Salisbury-síkságon található Stonehenge korát ötezer évre becsülik. A 2-7 méter magas, 20-30 tonnás, durván faragott kőoszlopok hajdan négy koncentrikus kört alkottak. A külső kör nagyjából 100 méter átmérőjű. Máig sem tudható pontosan, milyen célokat szolgált: egyes kutatók szerint kultikus építmény, mások szerint óriási naptár volt, amely pontosan jelezte például a nyári és a téli napforduló idejét, és voltak olyanok, akik szerint a csillagászatban segítette az akkori embereket. A legutóbbi, 2008-as kutatások a hely kultikus-gyógyító szerepét látszanak alátámasztani.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód
- Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
- Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
- Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
- Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
- Megérdemelték a kitelepítést a németek?
- A kételkedő zsűri előtt vágta földhöz Zsolnay Vilmos fia a mester porcelánját tegnap
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén tegnap
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli tegnap
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek tegnap
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését tegnap
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be tegnap
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában tegnap
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait tegnap