Összecsapásokkal emlékeztek a drezdai tragédiára

Az áldozatokra való békés emlékezést - akárcsak az elmúlt években - ezúttal is szélsőjobboldali csoportok zavarták meg. Szerte az országból több mint ötezer neonáci érkezett a szászországi tartományi fővárosba, hogy egyfajta "gyászmenetként" meghirdetett tüntetés keretében tiltakozzon az amerikai, illetve brit légierő 1945 februári bombázásai ellen, s ily módon fejezze ki szolidaritását az áldozatokkal. A tartományi parlamentbe bejutott neonáci Német Nemzeti-demokrata Párt (NPD) háborús bűncselekménynek tartja a támadást, s egyfajta "holokausztról" beszél.

Egy pártok felett álló szövetség felhívására ugyanakkor több mint tízezren gyűltek össze a városban, hogy a békés megemlékezés mellett állást foglaljanak a neonáci felvonulás ellen. A menetben ott volt egyebek között Richard Weizsäcker volt államfő, Franz Müntefering szociáldemokrata pártelnök és Charlotte Knobloch, a Németországi Zsidók Központi Tanácsának elnöke. A hatóságok több ezer rendőrt helyeztek készültségbe Drezda belvárosában, hogy megakadályozzák az összecsapásokat. Ennek ellenére már kora délután összetűzésekre került sor a rendőrök és a hírek szerint a neonácikra rátámadó balos csoportok között.

Az 1945. február 13-ról 14-re virradó éjszaka, illetve 14-én a szövetségesek három hullámban végrehajtott légitámadása valósággal lerombolta a Németország egyik fő ékszerének tartott Drezdát. A 772 brit és 311 amerikai repülőgép összesen több mint hétezer tonna bombát dobott a városra, amelynek belső, mintegy 12 négyzetkilométernyi területe teljesen elpusztult, további 3 négyzetkilométer erősen károsodott, csaknem 25 ezer otthon semmisült meg. Mivel a támadás idején a városban nagyszámú menekült is tartózkodott Németország keleti részből, a halottak számát nem tudták pontosan megállapítani. Az áldozatok becsült száma 25 ezer és 135 ezer között van. Az NPD ugyanakkor a közelmúltban azzal állt elő, hogy a támadás több mint 250 ezer halálos áldozatot követelt.

A békés megemlékezések egyébként már pénteken este megkezdődtek, amikor a város vezetői, illetve a németországi amerikai, illetve brit nagykövet együttesen koszorúzta meg az áldozatok emlékművét. Az emlékezéssel egy időben a német kormány két tagja is sürgette a neonáci NPD betiltását. Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter annak a nézetnek adott hangot, hogy a szélsőjobboldali párt a "szervezett és agresszív neonácizmust" testesíti meg, s az alkotmányos rend ellen tör. A külügyminiszter a szélsőjobboldal, az idegenellenesség és az antiszemitizmus elleni harcot össztársadalmi feladatnak nevezte. A keleti tartományok újjáépítéséért felelős Wolfgang Tiefensee miniszter pedig úgy vélte, hogy a szélsőjobboldal ellen nem elég csak békésen tüntetni.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­nyár
Múlt-kor magazin 2015

• Az amerikai elnökök rettegett ellensége: a "húszéves átok"
• Különös kapcsolatban állt az égiekkel "Erdély Gödöllője"
• „A halál oka ismeretlen” - rejtélyes halálesetek a szocializmus évtizedeiből
• Aki egy ültő helyében száz kisfröccsöt is megivott
• Különös halálesetek a tudomány és a művészet világából
• Férfiaktok és romantikus novellák - hét diktátor furcsa hobbival
• Mit keresett Buffalo Bill Magyarországon?
• Ami kenterbe veri a Trónok harcát: Árpád-házi rémhistóriák
• Az athéni, akinek a fejére esett egy teknős