Történelmi igazságtalanságokért kárpótolják a maorikat

Több száz maori - egyesek tradicionális tollruhába öltözve - jelent meg Wellingtonban, hogy megnézzék az ünnepélyes gesztust, amelynek során a parlamentben a kormányzat és a törzsi vezetők aláírták a földterületek visszaadásáról szóló dokumentumot. Egyesek sírtak az ünnepség alatt, míg mások énekelve és táncolva köszöntötték az eseményt. Helen Clark új-zélandi miniszterelnök történelmi útnak nevezte a folyamatot, amelynek során az igazságtalanságokat felszámolva teszik jóvá a múlt bűneit.

Az egyezményt hosszas tárgyalássorozat után írták alá, amelyben azokat a vadászati, erdészeti és halászati jogokat adták vissza az őslakosoknak, amelyeket a 19. században a britek vettek el tőlük. 1840-ben a Waitangi szerződésben ugyanis a törzsi vezetők "önként" fogadták el a brit korona fennhatóságát. Földjeiket azonban törvénytelenül kizsarolták vagy elvették tőlük az ezután érkező telepesek.

Az erdők visszaadását a Waitangi Tanács javasolta, akik 1975 óta küzdenek az 1840-es szerződés igazságtalanságainak felszámolásáért, és a jóvátételért. A tanács - amelyet a maori aktivisták hosszas kampánya után hoztak létre - a múltban már több sikeres egyezményt is megkötött: 1992 szeptemberében a halászati jogaikat, 1995 májusában pedig több millió hektárnyi földterületet szereztek vissza. A tervek szerint az 1840 előtti állapotot 2020-ra érhetik majd el.

A mostani megállapodás értelmében nagyjából 435 ezer hektárnyi, főként erdős terület kerül vissza az őslakosok hét törzsének tulajdonába a középső északi szigeten. A nagyjából 100 ezer embert tömörítő törzsek ezen kívül 223 millió új-zélandi dollárt, majd évente 13 millió új-zélandi dollár éves jóvátételt kapnak majd.

A szerződés megkötése fontos bevételi forráshoz juttatja az amúgy is jelentős erdőgazdálkodóként ismert maorikat. A visszaadott terület közepén ugyanis nagy erdészeti cégek által ültetett fatelepek vannak, amelyek komoly gazdasági hasznot hozhatnak számukra a jövőben. A tervek szerint az ebből származó összeget az ország legszegényebbjei között számon tartott maorik életszínvonalának, oktatási illetve egészségügyi ellátásának fejlesztésére szeretnék fordítani.

A törzsek a tervek szerint közösen, egy nagyvállalatot létrehozva irányítják majd az erdőket, és a jövőben szeretnék maximalizálni az ebből származó bevételt is. A tervek szerint a szerződéshez csatlakozik majd egy nyolcadik, a Ngati Rangitih törzs is, akiknek hat hónapja van a feltételek elfogadására.