Hétvégi várkalauz: Törökszentmiklós

Az Alföld közepén, a Tiszától keleti irányban kereshetjük fel Törökszentmiklós városát. Amikor végigsétálunk utcáin és benézünk a tágas portákra, a vidéki gazdálkodók mindennapi életkörülményei tárulnak szemünk elé. Arról, hogy ezen a helyszínen évszázadokkal ezelőtt egy nevezetes erődítmény emelkedett, jószerint az itt lakóknak sincs tudomásuk.

Maga a helység igen régi, egy 1044-es oklevélben `Bala` néven írták le. IV. Béla király korában is emlegetik a balai nemeseket, akik az uralkodó hadjáratai idején a szolnoki ispán zászlaja alatt voltak kötelesek fegyveresen szolgálni. A terület vízrajza a középkorban jelentősen különbözött a napjainkban tapasztaltaktól, mivel a Nagy-Morotva és a Kis-Tinóka nevezetű vízfolyások szinte járhatatlan mocsárrá tették a környezetét.

Légifotók Törökszentmiklósról a Civertan oldalán

A mohácsi csatavesztés utáni korszakból ismeretes I. Ferdinánd király oklevele, amelyben a balaszentmiklósi castellumot vitézi tetteiért egyik hívének adományozta. Ezt a kis erődítményt szállta meg 1552-ben a Szolnokot is elfoglaló hatalmas török ármádia. A hódoltság másfél évszázada alatt az oszmán harcosok a környék erővel összeterelt lakosságával, egy facölöpökkel kerített, magas földtöltésekkel oltalmazott palánkvárat hoztak létre.

Egy 1617-es metszeten

Az innen támadó könnyűlovas portyázók távoli vidékek lakosságát kényszerítették adófizetésre, vagy rosszabb esetben rabszíjra fűzve hurcolták magukkal. Az 1562-es esztendőből fennmaradt zsoldlista szerint nyolcvanöt gyalogos, százegy lovas és ötvenegy martalóc strázsált falain. Ez utóbbi délszláv fegyverest jelentett, aki állandó fizetést nem kapott, csak a zsákmányból részesedett.

Párviadal a török végvár alatt

Érdekes - és tragikus - eseményt jegyeztek le a krónikák 1570-ben. Karácsony György vallási rajongó, - akit a köznyelv "fekete embernek" hívott az arcán éktelenkedő hatalmas heg miatt - szent háborút hirdetve feltüzelte a környékbeli népeket, akik a palánkvár alá vonultak, hogy a harsonáik hangjára leomoljanak a falak, mint a bibliai Jerikóé. A csoda azonban elmaradt, ellenben a muzulmán helyőrség ágyúi, majd a kirontó fegyveresek borzalmas öldöklést műveltek a hiszékeny népben.

A török végvárat többször is elpusztították az errefelé vonuló keresztény hadak, de végső romlása csak 1685-ben, Heister és Mercy császári generálisok seregei által következett be. Többé nem építették újjá, hadi szerepét végleg elvesztette. Valós alakját egy 1982-es, kisebb régészeti kutatás hozta napvilágra. A kétméterenként levert vaskos cölöpök közeit döngölt agyag, illetve részben téglafal erősítette. A kutatók ráleltek még törökkori gabonatároló vermekre és a várbeliek életéről tanúskodó tárgyi leletekre is.

A hatszögletű palánkvár sarkait ágyúbástyák tagolták, míg napjaink plébániatemplomának helyét dzsámi és karcsú minaret foglalta el. Mindezen épületeknek napjainkra már nyoma sincs, de a félhold harcosainak emlékét örökre megőrzi Törökszentmiklós neve.

Törökszentmiklós a Google Térképeken

Látogasson Törökszentmiklósra!

Web: www.civertan.hu