A Korán nőképe
A Korán nőképe
Hogyan nyomja el az iszlám a nőket? A muzulmán férfiak intoleranciájára közömbösség vagy intolerancia lehet a válasz? Ezeket a kérdéseket veti fel Molnár Diána írásában, amely a Közel-Keleti nők társadalmi helyzetét mutatja be.
Ellentmondás a jogszabályok és a valóság között
A 7. század első felében Mohamed próféta vallásalapító tevékenysége nyomán az Arab-félszigeten megjelent és széles körben elterjedt az iszlám. A kifejezés az arab `aszlama` szóból származik, jelentése megnyugvás, alávetés Isten akaratának; követői a muszlimok, akik nem tartják elfogadhatónak az európaiak által használt mohamedán elnevezést, hiszen ők nem Mohamed mindenhatóságát és kizárólagosságát hirdetik, hanem Allahét. A muzulmánok mindegyike az utóbbival áll közvetlen kapcsolatban, ezzel is magyarázható, hogy az arab világban nincs szükség `közvetítőre` Isten és ember között.
Az arab hívők életében központi szerepet tölt be a vallás, így még a 21. század küszöbén is képesek az iszlám - sokszor középkori sajátosságokkal rendelkező - alapvető pilléreit betartani, patriarchális társadalmaikban asszonyaikat hátrányos helyzetben részesíteni. Ez főként a Sínai-félsziget valamennyi arab lakta területére és Észak-Afrika országaira igaz. Ezen államokban a nők kevesebb joggal rendelkeznek európai társaiknál, és szabadságukban is sokkal inkább korlátozottak. Születésüktől engedelmességre nevelik őket, hogy férjeik hűséges társai, az iszlám hit letéteményesei, kiváló anyák, leányok és feleségek legyenek, `akik a férfiak életét örömmel és boldogsággal töltik el`.
A témával egy 2004-es, a Sínai-félszigeten, Jordániában tett utazásom hatására kezdtem el foglalkozni. A zömmel még ma is beduinok által lakott államban ismerkedtem meg a nyugati civilizációtól igencsak eltérő kultúrával, a varázslatos Kelettel, amely teljesen hatalmába kerített. Dolgozatomban 11 fejezetben próbáltam meg összegyűjteni a közel-keleti nők életének meghatározó pillanatait. Ebben nagy segítséget nyújtott a muszlimok szent könyve, a Korán és a saría, amely betekintést enged az iszlám jog különös világába. A dolgozat írása közben aztán fény derült arra is, hogy bár a Korán és a Próféta híres mondásait tartalmazó hadísz szerint a nők és a férfiak vallásos értelemben egymás egyenrangú felei, a muszlimák az élet minden területén egyértelmű hátrányt szenvednek.
Az iszlám ellentmondásossága számos formában megmutatkozik. A Korán szerint a nőket ugyanaz a bánásmód illeti meg férjük részéről, mint amivel ők tartoznak nekik, `a férfiak (azonban) egy fokkal fölöttük állnak.` (2:228) E mondat világosan kimondja, hogy bár a felek hasonló jogokkal rendelkeznek, a férfi uralkodhat asszonya felett és engedelmességet követelhet meg tőle. Tehát a nők nem mellérendelt, hanem alárendelt szerepet töltenek be a házasságban és a muszlim társadalomban. A társadalmat így a férfiak irányítják, akik minden téren előnyt élveznek a muszlim nőkkel szemben. Legyen ez az öröklés, az igazságszolgáltatás, a kulturális és művelődési lehetőségek, a házasság, a válás, vagy akár a közéleti szereplés, felemelkedés lehetősége.
Kibúvók és apró könnyítések
A nők mindennapi életét a sariában lefektetett szabályok szabályozzák. A feleségek és anyák örökös szenvedésnek és a gyakori megaláztatásnak vannak kitéve. A nőket sokszor a legkisebb vétségért is halálra ítélik, míg a férfiaknak, amennyiben megbánást tanúsítanak s jóváteszik hibájukat, Allah elnézi neki, amit tettek. A nők számára kevesebb lehetőség van a társadalmi felemelkedésre és a közéletben, politikai életben való szereplésre is. A kormányhatalom a férfiak kezében összpontosul, és csak az ő érdekeiket képviseli. A nők az imádkozás alkalmával is a férfiak mögé vannak kényszerítve. Másodrendű lények a férfiak után.
Az iszlám az intolerancia mellett néhány szakértő szerint javulást, biztonságot hozott a muzulmán nők számára. Ha az iszlám 5 gyakorlati oszlopát vizsgálom, 4 pillér valóban némi könnyítést hoz a közel-keleti nők számára: a nők például megszakíthatják a böjtöt, felmentést kaphatnak a zarándoklat alól, és az ima elmondása miatt nem szükséges elfáradniuk a mecsetbe. Intézkedhet zakat ügyben, ha férje nem hajlandó fizetni a muszlim közösség szegény tagjai számára.
A saría szerint a tulajdon- és kötelmi jog területén a férfiak és nők egyenlőek. Ezenkívül nőt nem büntetnek halállal, ha elhagyja az iszlám vallást, s nem kell szolgálnia a muszlim hadseregben sem. A dzsihádbeli kötelezettségek is a férfiak reszortja, így számukra nincs előírva a harc a hitetlenekkel szemben. A nők közötti testi kapcsolatot az iszlám nem torolja meg annyira kegyetlenül, mint a férfiaknál. Az iszlám szerint a hívő nő számára a házasság nyújtja a legnagyobb védelmet, s a muszlima a családban is fontos szerepet tölt be, és ha mégis válásra kerülne sor, nem marad nincstelen.
Arról persze kevesebbet tudunk, hogy a közel-keleti nők, akik ennek a férfiak által uralt rendszernek tevékeny részesei, miként élik meg a megszorításokat. A legtöbben valószínűleg jobbat el sem tudnának képzelni, de sokan inkább kitörnének elnyomásukból, és a férfiak egyenrangú feleivé válnának.
A Korán nőképe
Miért fizessen elő?
Pénzt takarít meg
Házhoz visszük
Hozzáférés a teljes digitális archívumhoz
