7 végzetes pillanat

Mi történt a szülinapomon?

 
Időszakra szeretnék keresni
Időpont:
Év:
Hónap:
Nap:
Keresési feltételek:
Hónap: március  •  Nap: 14
17 találat
[1]

1681. március 14.

William Penn megalapítja Pennsylvania gyarmatot

William Penn angol kvéker engedélyt kap II. Károly angol királytól, hogy Észak-Amerikában gyarmatot alapítson. Az új gyarmatot alapítója és első kormányzója, Penn, apja után Pennsylvaniának nevezi el. Azt akarta, hogy Pennsylvania keresztény közösségként a vallási okokból üldözöttek menedékhelye legyen. A területen, melyet az angol koronától kapott, először 1643-ban svéd bevándorlók telepedtek le. A Delaware-folyó két partján fekvő területet a hollandok 1655-ben elfoglalták, 1664-ben azonban az angolok kiszorították őket. A terület korábban II. Jakab yorki hercegnek, II. Károly testvérének személyes birtoka volt.

[2]

1681. március 14.

Megszületett Georg Philipp Telemann német zeneszerző

Magdeburgban látta meg a napvilágot. A Majna menti Frankfurtban városi zeneigazgató, majd Hamburgban az öt főtemplom egyházzenei igazgatója volt. A hamburgi német opera neki köszönheti utolsó virágzását. Egyik alapítója volt az első német zenei folyóiratnak, a Der getreue Musikmeisternek. A XVIII. század egyik legünnepeltebb zeneszerzőjeként rengeteget dolgozott, körülbelül 1000 zenekari szvitet komponált, és negyedszáz operát szerzett Hamburg városának. Ott halt meg 1767. június 25-én.

[3]

1682. március 14.

Meghal Jacob van Ruisdael tájképfestő

Európa két jelentős tájképfestőjét veszíti el: Jacob van Ruisdael Haarlemben (1682. március 14-én), Claude Lorrain pedig Rómában (1682. november 23-án) hal meg. A tájkép a XV. század óta számít önálló témának a festészetben.

[4]

1800. március 14.

Luigi Chiaramontit VII. Pius néven pápává választják

Scipione Chiaramonti és Giovanna Ghini házasságából született 1742. augusztus 14-én. 9 éves korában a bencésekhez adták, 14 éves korában novícius lett. 1765. szeptember 21-én szentelték pappá, majd megszerezte a teológiai doktorátust. 1783-ban VI. Pius Tivoli püspökségét bízta rá, két évvel később bíborossá nevezték ki. Elődje 1799. augusztus 29-én halt meg, a pápaválasztó konklávé 1799. december 1-jén ült össze. 104 napi tanácskozás után született döntés. Liugi Chiaramonti célul tűzte ki a Pápai Állam tekintélyének helyreállítását, mivel Napoléon hatalma alatt komoly csorbát szenvedett. Konkordátumot kötött Napoléonnal, ő volt az, aki 1804. december 2-án császárrá koronázta. Ennek ellenére a nyílt szembenállás egyre fokozódott. 1809-ben a franciák elfoglalták a Pápai Államot, válaszul VII. Pius a kiközösítés fegyveréhez nyúlt. 1812-ben Napoléon Fontainebleau-ba hurcolta. A bécsi kongresszus végül helyreállította uralmát. 1823. augusztus 20-án halt meg.

[5]

1803. március 14.

Meghal Friedrich Gottlieb Klopstock német költő

79 éves korában meghal Hamburgban Friedrich Gottlieb Klopstock német költő. Leghíresebb művén, a `Messiás` című eposzon 1748-1773 között dolgozott. A mű Klopstock individuális istenélményének himnikus hangú megfogalmazása. A költő a felvilágosodás racionalitásával szemben verseivel érzelmeket, benyomásokat, az irracionálist akarta kifejezni; erre törekszik az 1777-ben írt `Oden und Elegien` (`Ódák és elégiák`) című művében is.

[6]

1822. március 14.

Megszületett Szabó József geológus

A budapesti tudományegyetem első ásvány-földtan tanára Kalocsán látta meg a napvilágot. Részt vett a szabadságharcban. 1851-ben a filozófia doktorává avatták. 1855-től tanított, 1862-től a pesti egyetem ásvány-földtan tanszékvezetője, 1883-84-ben az egyetem rektora volt. Kiváló geológusok, minerológusok nemzedékét nevelte fel, s nevéhez fűzödött a budapesti egyetem ásvány-kőzettani intézetének létrehozása, számos egyetemi tankönyv megírása. Magyarország földtanának minden, akkor időszerű kérdésével foglalkozott. Korának egyik legnagyobb, világszerte elismert kőzettantudósa volt. A Budai-hegység első földtani térképezésén és leírásán kívül munkássága iránymutató a belsőkárpáti vulkáni területek új módszerű kőzetvizsgálatában. Az Alföld Duna-Tisza közti területének felszíni és mélyszerkezeti alakulásában a mai értelemben vett újszerkezeti (neotektonikai) mozgások megismerésének megalapozója. Budapesten hunyt el 1894. április 10-én.

[7]

1876. március 14.

Megszületett Lev Szemjonovics Berg orosz éghajlatkutató

Benderijben született. Hazájában ő rakta le a limnológia alapjait az édesvizek, különösen a tavak fizikai, kémiai és biológiai viszonyaival kapcsolatos kutatásaival. Munkássága sok hasznos adatot szolgáltatott az oroszországi halak paleontológiájáról, anatómiájáról és embriológiájáról. Jelentős eredményeket ért el a halak szaporodásában tapasztalható időszakosság és a vándorló fajoknál érvényesülő klimatikus hatások vizsgálatával. Kutatásai során az állatok földrajzi elterjedését is vizsgálta, az állatföldrajz témakörében végzett kutatásai alapján rekonstruálta a fő eljegesedések idejét. Paleoklimatológiai alapon vizsgálta az üledékes kőzetek eredetét, a talajok képződését. Eredményei mutatják, hogy a modern geográfia és a történeti földtan eljárásai hatékonyan ötvözhetők. Nagyszámú jelentős alkotása közül kiemelkedik a volt Szovjetunió földrajzi zónáiról és Aral-tóról írt munkája. Éghajlat és élet című műve magyarul is megjelent. 1950. december 24-én halt meg Leningrádban.

[8]

1883. március 14.

Meghal Karl Marx

64 éves korában meghal Karl Marx, német filozófus és politikus, aki műveiben a kapitalista gazdasági és társadalmi rendszer alapjait és fejlődéstörvényeit vizsgálta és azok megdöntésért harcolt. Friedrich Engels német filozófussal és politikussal együtt kidolgozott elméletüket tudományos szocializmusnak (marxizmus) nevezték. Marx munkássága során, Georg Wilhelm Friedrich Hegel német filozófustól (1831) átvette a dialektikus történelemszemlélet elvét és azt a véleményét, hogy a történelem az ellentmondás törvénye szerint fejlődik. Ám vele ellentétben a történelem mozgatóerőinek nem az eszméket tartotta, hanem az egyéneket a maguk társadalmi valóságában és ellentmondásaiban, amelyek az anyagi termelésből következnek. "Nem az emberek tudata határozza meg létüket, hanem fordítva, társadalmi létük határozza meg tudatukat" (Előszó a "Tőké"-hez, 1867). Az egyenlőtlen fejlődés következtében a társadalomban ellentmondás keletkezik a termelési viszonyok adott állapota - amelybe az állami és társadalmi szervezeti formák is beletartoznak - és a termelőeszközök fejlődési szintje között. Például ellentét van a feudális államszerkezet és a kezdődő kapitalista termelési mód között, s ebből osztályharcok következnek: a nemesség és polgárság között a feudalizmusban, s a tőkések és a munkásosztály között a kapitalizmusban. A kapitalista társadalmi rend ellentmondását Marxék szerint megszünteti a szocialista társadalmi rend, amelyben a termelőeszközök magántulajdonának felszámolásával, az így létrejövő osztálynélküli társadalomban véget ér az embernek ember által történő kizsákmányolása és uralma. Dátumok: 1818. V. 5.: megszületik Trierben. 1841.: doktorál. 1843.: házasság Jenny von Westphalennel, emigráció Párizsba. 1844.: megismeri Engelst. 1845-1846.: "A német ideológia" (Engelsszel). 1847.: tagja lesz a Kommunisták Szövetségének. 1848.: "A kommunista kiáltvány". 1849.: emigráció Londonba. 1864.: részvétel az I. Internacionálé alapításában. 1867.: "A tőke" I. kötete. 1883. III. 14.: halála Londonban.

[9]

1901. március 14.

Megszületett Esterházy János felvidéki magyar politikus

Nyitraújlakon született. Csehszlovákia, majd Szlovákia területén élt, 1932-től a csehszlovákiai Országos Keresztényszocialista Párt elnöke, 1935-től Kassa országgyűlési képviselője volt. Politikai programjában azt hirdette, hogy `Ne legyen Szlovákiában uralkodó és kisebbségi nemzet`. 1936-tól az Egyesült Magyar Párt elnökeként, 1939-től a Szlovákiai Magyar Párt vezetőjeként vállalta a magyar kisebbség érdekeinek képviseletét. 1938-ban az utolsó lehetséges időpontig küzdött azért, hogy a Csehszlovák Köztársaságon belül oldják meg méltányos módon a kisebbségek sorsát. Kassa országgyűlési képviselőjeként 1941-ben a parlamentben egyedül ő szavazott a zsidótörvények ellen. 1944-ben a nyilasok Budapesten rövid ideig letartóztatták, majd illegalitásba vonult. 1945 áprilisában már a csehszlovákok tartóztatták le törvénysértő módon, s átadták a szovjet hatóságoknak, akik lágerbe hurcolták. Moszkvában 10 évi kényszermunkára, míg Pozsonyban 1947-ben, távollétében halálra ítélték. Fábry Zoltán `tiszta gyilkosságnak` nevezte a pozsonyi bíróság ítéletét. Szerinte Esterházy személyében az egész szlovákiai magyarság nyakába akasztották a kötelet. A szovjetek 1949-ben adták ki a csehszlovák szerveknek. Akkor korábbi halálos ítéletét köztársasági elnöki kegyelemmel életfogytiglani börtönre, majd 1955-ben 25 évi börtönre változtatták. A ,orvaországi Mirov börtönében halt meg 1957. március 8-án.

[10]

1911. március 14.

Megszületett Kovács József atléta

Budapesten született 1934-ben Torinóban a 110 méteres gátfutásban Európa-bajnok lett, a 4x100 méteres váltóban ezüstérmes, 1935-ben a budapesti főiskolai VB-n 400 méteres gátfutásban és váltóban első helyezett, az 1938-as EB-n ezüstérmes. 300 yardon világcsúcsot javított, s a 200 méteres síkfutásban elért országos csúcsa 31 évig állt fenn. Tízszer nyert magyar bajnokságot, és 1930-38-ban 27-szer szerepelt a válogatottban. Ő volt az első magyar futó, aki 48 mp-en belül futotta a 400 métert, és az első gátfutó, aki 15 mp-en belül teljesítette a 110 méteres távot. Az 1950-es években a magyar válogatottnál a rövidtávfutók és a váltók edzője, az 1960-as években az Indiai Testnevelési Főiskola atlétikai tanszékének vezetője volt, majd 1968-74-ben a Török Atlétikai Szövetség edzőjeként dolgozott. 1990. augusztus 8-án halt meg Budapesten.

[11]

1937. március 14.

XI. Pius pápa eretnekségnek nevezi a náci újpogányságot

A katolikus egyház (a pápaság) és az olasz fasizmus viszonylag rövid időn belül megbékélt egymással. A német nemzetiszocializmus azonban a fajelmélet következtében szembekerült a pozitív kereszténységgel. A fasizmust, mint újpogányságot nemcsak a katolikus egyház marasztalta el, hanem a lutheránus egyházak többsége is. XI. Pius pápa 1937. március 14-i "Mit brennender Sorge ..." kezdetű enciklikájában tételesen is herézisnek (eretnekségnek) nevezte a náci újpogányságot, és határozottan tiltakozott az abból következő egyházüldözés ellen. Hitlerék nemcsak a katolikus Zentrum Parteit számolták fel, hanem az egyházi intézmények jelentős részét is; korlátozták a szerzetesrendeket, államosították az egyházi iskolákat, feloszlatták a valláserkölcsi alapú egyesületeket. A keresztényegyházak elítélték a fajelméletet, a keresztény hitre áttért zsidók üldözését és megsemmisítését.

[12]

1946. március 14.

Sztálin választ ad a volt angol miniszterelnök fultoni beszédére

[13]

1947. március 14.

`Társutasokkal` egészítik ki a kormányt

Átalakítják a kormányt, amely a kommunistákkal együttműködő („kriptokommunista”) kisgazda politikusokkal (Dinnyés Lajos, Dobi István, Mihályfi Ernő, Nyárádi Miklós és Ortutay Gyula) egészül ki, valamint a parasztpárti Veres Péterrel.

[14]

1952. március 14.

Csepeli munkásfiatalokat és bencés diákokat ítélnek halálra

A csepeli munkásfiatalok és bencés diákok perében a Legfelsőbb Bíróság másodfokon Magasházy Ádámot és Sallay Ernőt halálra, vádlott társaikat - összesen 21 főt -, 3-15 évi börtönre ítéli a népköztársaság megdöntésére irányuló fegyveres szervezkedés vádjával. Az ítéletet májusban végrehajtják.

[15]

1958. március 14.

Szabadságharcos Világkongresszus zajlik Párizsban

Az I. Magyar Szabadságharcos Világkongresszus négynapos tanácskozást tart Párizsban.

[16]

1964. március 14.

Kihirdetik az Elnöki Tanács rendeletét a társadalombiztosítás szervezetének egységesítéséről

Ezen a napon hirdették ki és egészében 1965. január 1-jén lép hatályba az Elnöki Tanács 1964:6. sz. törvényerejű rendelete a társadalombiztosítás szervezetének egységesítéséről. A társadalombiztosítás irányítása a SZOT hatáskörébe került. E feladatok ellátására megalakult a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatósága. Ennek ügyviteli szervei Budapesten és a megyeszékhelyeken a Társadalombiztosítási Igazgatóság és a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság. A 100 főnél többet foglalkoztató vállalatoknál üzemi (hivatali) kifizetőhelyek létesültek. Az állam kötelezettséget vállalt arra, hogy a szükséges anyagi eszközöket a SZOT rendelkezésére bocsátja.

[17]

1990. március 14.

Az országgyűlés kimondja a1945. január 1. és 1963. április 4. között az állam belső és külső biztonsága elleni bűncselekmények semmisségét

Az országgyűlés fájdalommal emlékezett meg arról, hogy Magyarországon a második világháborút követően a sztálinista hatalom, feladva a függetlenséget, megcsúfolva az emberiességet, az igazságot és a jogot az állampolgárok százezreitől vette el szabadságát, sokaktól az életüket is. A későbbi kegyelmi határozatok alkalmatlanok voltak a sérelmek orvoslására, mert az el nem követet bűnök nem bocsáthatók meg. Az országgyűlés kimondta, hogy 1945. január 1. és 1963. április 4. között semmisnek tekitendők az állam belső és külső biztonsága elleni bűncselekmények. Semmisek továbbá az "árdrágító és közellátás" elleni bűncselekmények, valamint a "társadalmi tulajdont kárósító" bűncselekmény feljelentésének elmulasztása miatt kimondott ítéletek. Az országgyűlés megkövette a nemzetet, fejet hajtott a törvénysértések áldozatai előtt, kinyilvánítva, hogy nem voltak bűnösök, meghurcolásukért az egypárti diktatúra és a sztálinista államhatalom a felelős. A törvényt a Németh Miklós vezette kormány terjesztette elő, aláírói: Szűrös Mátyás, a köztársaság ideiglenes elnöke, és Fodor István, az országgyűlés megbízott elnöke.