I. Lothar
(795-855)
I. Lothar frank császár a Karoling-házból, I. (Nagy) Károly unokája, I. (Jámbor) Lajos legidősebb fia. 823-ban koronázták császárrá. I. Lothar főképp Itáliában vívott ki magának tekintélyt, ahol még atyja életében rendezte a császárság és a pápaság közti viszonyt.
A 824-ben kötött Constitutio Romana (római alkotmány) a pápát felszentelése előtt a császár iránti hűségre kötelezte. A pápai államot létrehozó pippini donáció (adomány) annak két tejhatalmú képviselőjét ismerte el, a császárt és a pápát. 829-ben I. Lothar fellépett apja ellen, mert az megváltoztatva az örökösödési rendet, második felesége, a Welf-családból származó Judit kiskorú fiának I. Lothar területéből szakított ki birtokrészt: a későbbi II. (Kopasz) Károlyt ráadásul Párizsban meg is koronázták. A Lajos első házasságából származó fiúk, Lothar, Pippin és II. (Német) Lajos lázadása sikerrel járt: Juditot Tortonába száműzték, Károly a prümi kolostorba került, a császár pedig Lothar foglya lett, aki Ebbo reims-i püspök útján lemondatta s vezeklőruhát adatott rá. Német Lajos és Pippin azonban a bajorok, alemannok, Keleti frankok és szászok felkelését a „jó császár kiszabadítására” felhasználták bátyjuk hatalmának korlátozására; Jámbor Lajos nemcsak visszanyerte szabadságát, de Lotharnak térdre borulva kellett bocsánatáért esedeznie.
Jámbor Lajos halála (840) után Német Lajos és Kopasz Károly léptek szövetségre egymással, és az Auxerre melletti Fontenoy-nál vívott csatában tönkreverték Lothar hadait. Vazallusaik 842-ben a strassburgi esküvel (az ófelnémet és az ófrancia nyelv legkorábbi emléke) a bit felosztására szorították őket, s a verduni szerződésben (843) lényegében három országot hoztak létre. Német Lajos a Keleti, Kopasz Károly a Nyugati Frank Birodalmat kapta, I. Lothar országlása alatt maradt Itália, Provence, Burgundia, Elzász, a frank Rajna-mellék és a fríz földek Aachen székhellyel. Ezt a középső országot I. Lothar tovább osztotta három fia között: II. Lajos király (meghalt: 875) már 844-ben megkapta Itáliát s apja halála után a császári koronát, II. Lotharé lett az Alpoktól Északra fekvő tart. (Lotaringia, a későbbi Felső- és Alsó-Lotaringia), a legfiatalabb, Károly (meghalt: 863) pedig Burgundiát nyerte el.
