I. Bretislav
(meghalt: 1055)
I. Bretislav 1034-től a Premysl-dinasztiából származó cseh herceg, Ulrik herceg és Bozena fia, II. Boleszláv unokája. 1019 körül I. Bretislav Morvaországban a lengyelekkel hadakozott, s a tartomány ura lett. 1021-ben elvette az 1017-ben meghalt nordgaui őrgróf (észak-bajor tartomány) leányát, Schweinfurti Jutkát, aki a Babenbergek nemzetségéből származott. 1031-ben I. Bretislav a morva sereggel Magyarországra támadt, hogy részt vegyen a Német-római Birodalomnak az I. (Szent) István ellen indított hadjáratában. 1034-ben császári döntés nyomán a cseh államot megosztották Ulrik és a fogságából szabadult Jaromir között, I. Bretislav, miután véres viszályba keveredett atyja híveivel, külhonba menekült.
Nagybátyja, Jaromir lemondásával került ismét hatalomra. 1035-ben támogatta II. Konrád Lausitz elleni vállalkozását, mellyel elnyerte a császár jóindulatát. 1038-ban Lengyelországra tört, feldúlta Gnieznót, s rengeteg kincs mellett Szent Adalbert és más szentek ereklyéit is zsákmányként Prágába vitte. Csehországhoz kapcsolta Breslau és Holasicko vidékét.
Politikáját két alapelv határozta meg: Prágában érsekség létesítése, s a német birodalommal való önkéntes együttműködés a területgyarapodás reményével. III. Henrik közben Lengyelország támogatójaként lépett fel, s megkövetelte, hogy a cseh uralkodó a zsákmányt adja vissza. I. Bretislav Orseolo Péter magyar királlyal szövetkezve 1040-ben legyőzte a birodalmi hadat. Majd fordult a kocka: Péter trónját vesztette, s a csehek elleni hadjáratba az osztrák őrgrófság is bekapcsolódott. III. Henrik bevonult Prága várába, I. Bretislav megadásra kényszerült. 1041 tavaszán átengedte Csehországot a császárnak, aki hűbérül adta vissza neki, elengedve a birodalmi adó felét, s beleegyezett az elfoglalt lengyel földek megtartásába. A császárság és a cseh fejedelemség közötti szövetség ettől kezdve a lengyelek és a magyarok ellen irányult. 1042-ben a Magyarország elleni hadjáratban I. Bretislav ideiglenesen megszállta Nyitrát és vidékét, s élére hűbéresként egy, az Árpádokkal rokon helytartót emelt. 1046-1050 között I. (Megújító) Kázmérral hadakozott Breslau megtartásáért, de birodalmi paranccsal (1054) az visszakerült lengyel jogar alá. I. Bretislav egy újabb magyar hadjárat előkészítése során lelte halálát.
