Galla

A 379-től 395-ig uralkodó Nagy Theodosius császár második és egyben utolsó felesége. Az esküvő 387-ben történt, az asszony 394-ben halt meg. Egy lánygyermeke maradt életben.

387 őszén a thessalonicai kikötőben előkelő személyiségekkel a fedélzetén kikötött egy hajó. Köztük volt Justina császárné, a 12 évvel korábban elhunyt I. Valentinianus özvegye, ugyancsak ott volt 17 éves fia, II. Valentinianus császár, valamint három lánya, Galla, Justa és Grata; egyikük sem lehetett több 15 évesnél.

A császári család Itáliából érkezett, ahol Maximus trónbitorló csapatainak támadása fenyegette őket. Maximus már 383-ban birtokába vette előbb Britanniát, aztán Galliát és Hispániát is. A Konstantinápolyban lévő Theodosius nehéz helyzetbe került. Nem akart háborút Maximus ellen, ám tartott növekvő hatalmától. Nem tagadhatta meg nyíltan II. Valentinianustól a segítséget, hiszen formálisan társuralkodók voltak. Maximusszal kompromisszumos egyezség megkötésére gondolt. Nem tudni, hogyan alakultak volna a dolgok, ha nincs Justina kezdeményezése és Galla nevű leányának szépsége.

Zoszimosz (latinosan Zosimus), a híres történetíró azt állítja: Theodosius Thessalonicába utazott, hogy rávegye sz előkelő itáliai vendégeket a saját tervére. A találkozó alatt azonban elbűvölte a lány különleges szépsége, Justina pedig térden állva, sírva könyörgött, hogy bosszulja meg Gratianus halálát, és ne hagyja cserben az üldözötteket. Gallia sorsát az ő kezébe tette le.

Valójában a tárgyalások vélhetően nem ilyen drámaian és teátrálisan zajlottak, hiszen családi-politikai tranzakcióról volt szó. Theodosius, aki már egy éve özvegy volt, megkapta Galla kezét, aki egy császár lánya és egy másik testvére volt. Ily módon megerősítette a trónhoz való jogát, és magához kötötte II. Valentinianust. Megígérte, hogy Maximust kiűzi az általa elfoglalt területekről. Azt kívánta cserébe, hogy Justina egész családja vesse el az arianizmust.

Maximust már a következő évben legyőzték, és becsvágyáért a fejével fizetett. II. Valentinianus anyjával együtt visszatért Itáliába, aki azonban még ugyanebben az évben meghalt. Két testvére is Valentinianusszal tartott, Galla ugyanis férjével Konstantinápolyban állapodott meg. Theodosius erősen a fiatal és szép asszony befolyása alá került, ami viszont élénk gyűlöletet keltett Arcadiusban, a császár első házasságából származó idősebb fiában. 390-ben komoly, nyilvános konfliktusra került sor, amikor a császár távollétében Arcadius kiűzte a palotából a mostohaanyját. Az eseménynek akkora híre kelt, hogy a krónikások is lejegyezték.

Két évvel később fájdalmas csapás érte a fiatal nőt, aki már elvesztette apját és anyját. Kedves testvérét, II. Valentinianust meggyilkolták vagy öngyilkosságra kényszerítették Gallia déli részén. Amint Zoszimosz említi, a császárné sírása és gyásza az egész palotát betöltötte. Bizonyosan igyekezett rávenni férjét is, hogy bosszulja meg a fiatal császár halálát.

Háromszor szült. Az egyik gyermeke meghalt születés közben vagy közvetlenül utána. Egy másik, a leánya, aki a Galla Placidia nevet viselte, nagy szerepet játszott a történelemben. A harmadik szülés 374 májusában a fiatalasszony életébe került. Meghalt ő is, a csecsemő is. A férje őt és a gyermeket csak egy napon át siratta, mert indult, hogy leszámoljon II. Valentinianus gyilkosaival, Arbogastes vezérrel és a trónbitorló Eugenius császárral.

A 22 vagy 23 éves korában elhunyt Galla volt az egységes Római Birodalom utolsó császárnéja.