Gerd von Rundstedt
(1875 - 1953)
Gerd von Rundstedt, német tábornagy, 1875-ben született. A katonai karrierjét 1893-ban kezdte, a 83. gyalogezredben, különböző helyőrségekben szolgált, majd elvégezte az akadémiai stúdiumokat, és a német vezérkarhoz került.
Az I. világháborúban a porosz nagyvezérkar tagjaként a nyugati (francia) és a keleti frontokon egyaránt harcolt. Többször kitüntette magát vakmerő harcászati megoldásaival, kitűnő parancsnok hírében állt. Az 1930-as években már tábornoki rangban szolgált. Gyakorlati katonai vezető volt, kiválóan értett az előkészítéshez, a harcászati fölény kialakításához, az improvizációhoz. 1939-ben a lengyelországi hadjáratban a Déli Hadseregcsoport, 1940-ben a franciaországi hadjáratban az „A” Hadseregcsoport főparancsnoka. A sikerekért megkapta Hitlertől a tábornagyi kinevezést.
1941-ben a keleti fronton az Ukrajna-Krím irányában támadó Déli Hadseregcsoportot vezette, az ő csapatai foglalták el Ukrajnát. Hitler nem fogadta el a téli hadjáratra vonatkozó tervét, ezért Rundstedt lemondott. 1942-től, a szövetségesek partraszállásának veszélye miatt, Hitler kérésére újra szolgálatot vállalt, és a Nyugati Front főparancsnoki tisztségét látta el. 1944 nyarán, amikor nem kapott kellő támogatás a szövetségesek várható támadása ellen, ismét lemondott, az utóda von Kluge tábornagy lett. Amikor a szövetségesek Németország határához értek, ismét szerepet vállalt, és az arnhemi győzelem, valamint az 1944 decemberében indult ardenneki német ellenoffenzíva sikerei jelezték hadvezéri kvalitásait.
A II. világháború után őt is háborús bűnösnek nyilvánították, paradox módon azonban az ellenfelek, a brit és az amerikai tábornokok álltak ki mellette, hangoztatván, hogy Rundstedt katonaként nem követett el háborús bűnöket, ezért felmentették. Rundstedtet vaslovagnak nevezték, hisz katonaként távol tartotta magát a politikától, hangoztatva, hogy a politika rangon aluli egy katona számára. 1953. február 24-én Hannoverben halt meg.
