Juan Domingo Perón
(1895 - 1974)
Juan Domingo Perón argentin katonatiszt, diplomata és kétszeres köztársasági elnök 1895-ben született Lobosban. Katonai akadémiát végzett, majd néhány évi vezérkari szolgálat után diplomata lett: 1936-1937-ben Chilében, 1939-1941-ben Olaszországban volt katonai attasé.
1943-ban, az ún. ‚júniusi forradalom”-mal a hadsereg Perón, Rawson, Ramirez vezetésével államcsínyt hajtott végre, ez volt az Egyesült Tisztek (Grupo de Oficiates Unidos, GOU) akciója. 1943-ban a Ramón Castillo elnök kormányában Perón munkaügyi és hadügyminiszter volt, majd 1944-től köztársasági alelnök. Perón tábornok megnyerte az 1946. februári elnökválasztásokat, és 1946-1955 között ő volt Argentína köztársasági elnöke. A választási győzelemben és az ún. ,,peronizmus” sikerében nagy szerepet játszott a felesége, Eva Perón (Evita), aki hallatlan népszerűségnek örvendett (1952-ben fiatalon halt meg). 1947-ben Perón megalapította a Juszticialista (Peronista) Pártot, amelynek elnöke lett.
Perón sajátos militarista-reformista egyszemélyi uralmat (diktatúrát) valósított meg Argentínában. Kezdetben több nagyvállalat államosításával, a bérek növelésével, a társadalombiztosítás bevezetésével és más szociális intézkedéseivel nagy népszerűségre tett szert a munkásság és a kispolgárság körében, valamint sikerült megnyernie a szakszervezetek támogatását is. Perón reformista intézkedéseivel, ugyanakkora „peronizmus” szociális demagógiájával lett nagyon népszerű. A külpolitikában USA- és Nagy-Britannia-ellenes politikát folytatott, az el nem kötelezett országok felé közeledett, s Argentína latin-amerikai befolyásának megnövelésére törekedett.
Az 1950-es években a növekvő infláció és az eladósodás gazdasági nehézségei miatt a rendszer tömegbefolyása csökkent. 1953-ban megszüntette a vallásoktatást az iskolákban, ezzel konfliktusa támadt az egyházzal. Végül 1955 szeptemberében a Perón-rezsimet konzervatív katonatisztek puccsa buktatta meg.
Perón 1955-1972 között Spanyolországban, Madridban élt emigrációban. 1973-ban, a Juszticialista Párt választási győzelme után hazatért, és ismét megválasztották köztársasági elnöknek, de következő évben, 1974-ben Buenos Airesben meghalt. Utóda a harmadik felesége, Isabel Perón lett a köztársasági elnöki székben.
