Petru Groza

(1884 - 1958)

Petru Groza román politikus és miniszterelnök 1884-ben született Bácsiban. 1918-1919-ben tagja volt az erdélyi kormányzótanácsnak. 1920-1927 között a Néppárt képviselője a román parlamentben. Nagy tisztelője volt Ady Endrének és az erdélyi kultúrának.

1933-ban megalapította az Ekés Front nevű demokratikus szervezetet, s annak vezetőjeként következetesen felemelte szavát és tiltakozott a fasizálódó rendszer, a német szövetség, a háború ellen. Antifasiszta tevékenységéért 1943-ban letartóztatták, 1944-ben szabadult. Részt vett az 1944. augusztus 23-i német és fasizmusellenes fegyveres felkelésben, majd az Ekés Fronttal csatlakozott a Nemzeti Demokratikus Front megalakításához, amelyben együttműködött a Kommunista és a Szociáldemokrata Párttal. 1945. március 6-án az ő vezetésével alakult meg a nem fasiszta polgári pártok és csoportok részvételével a kormány. Első intézkedései közé tartozott 1945. március 23-án a földreformról szóló törvény. A Demokratikus Pártok Blokkja az 1946. évi őszi választásokon a szavazatok 80%-át szerezte meg, s így továbbra is Petru Groza maradt a miniszterelnök. Még 1946. december 20-án bevezette a Nemzeti Bank ellenőrzését, 1947. február 10-én aláírták a kormány képviselői a párizsi békeszerződést. 1947. december 30-án, I. Mihály király lemondása után kikiáltották a népköztársaságot. 1948-ban új alkotmányt fogadtak el, és barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási egyezményt kötöttek a Szovjetunióval, Bulgáriával, Csehszlovákiával és Magyarországgal (Jugoszláviával már 1947-ben megkötötték).

A Groza-kormány 1949-ben belépett a KGST-be, és bevezették a tanácsrendszert. Groza az 1952. novemberi választásokig volt miniszterelnök, majd a választások után, 1952-1958 között a Nagy Nemzetgyűlés Elnökségének elnöki tisztét töltötte be. 1958-ban Bukarestben halt meg.