Orániai Móric
(1567 - 1625)
Orániai Móric, Hollandia kormányzója (tényleges uralkodója) 1567-ben született a Nassau-Orániai-házból. Apja, Orániai Vilmos, ugyancsak Hollandia kormányzója (helytartója) volt.
Apja 1584-es meggyilkolása után Móricot 18 évesen, 1585-ben megválasztották Holland és Zeeland tartományok kormányzójává, tulajdonképpen az Államtanácsban ő volt az „első az egyenlők között”. Móric 1589-ben Holland és Zeeland tartományokon kívül még Utrecht, Gelderland és Overíjsel helytartója is lett és unokaöccsével, Nassaui Vilmossal, Friesland helytartójával együtt hangolták össze a tengeri és a szárazföldi had- műveleteket a spanyolok ellen. Ez volt az 1566-1609 között zajló németalföldi forradalom befejező szakasza. Orániai Móric tehetséges hadvezér volt, 1589-ben elfoglalta a spanyoloktól Breda várát, majd 1590-91-ben egy kiválóan vezetett hadjáratban többször győzött a spanyolok felett, jelentős területeket elfoglalva. 1593-ra már csak egyetlen város, Geertruidenberg, volt spanyol kézen Hollandiában, amelyet Móric ostromolni kezdett, és végül sikerült elfoglalnia. 1597-ben Nassaui Vilmossal együtt újabb tartományokat szabadítottak fel Németalföldön. Móricot és Vilmost, Európa legkiválóbb hadvezéreinek sorában tartották nyilván.
1600 nyarán Albert főherceg serege támadt Hollandiára, Móric azonban a mintegy 14 ezer főnyi seregével szétverte nyílt csatában a spanyolokat. A következő években is folytak a fegyveres harcok. 1606-ban tárgyalások kezdődtek a harcoló felek között, melyek eredményeként 1609. április 9-én aláírták a bergen-opzoomi egyezményt, amelyben a spanyolok elismerték az Egyesült Tartományok (Hollandia) függetlenségét. Orániai Móric helytartóként irányította Hollandiát, külföldön az angolokhoz közeledett. Bekapcsolódott az európai ún. harmincéves háborúba (1618-1648), a spanyolok ellen hadakozott.
1625-ben Orániai Móric meghalt, az utóda testvére, Frigyes Henrik lett (1625-1647).
