Múzeum a nemzeti kultúra védelmére

Korábban

A Nemzeti dal és a Múzeumkert - hagyomány és valóság

A forradalom ötvenedik évfordulója: ünnepségek az 1898-as Budapesten

A Batthyány-villa és a Múzeumkert

150 éves a Múzeumkert

Lekötelezni a magyar rendeket

A Magyar Nemzeti Múzeum építésének története a hazafias gesztusairól ismert magyar főnemes gróf Széchényi Ferenc felajánlásával kezdődött, aki 1802. november 25-én 11 884 nyomtatványból, 15 ezer kötet könyvből és 1152 kéziratból álló gyűjteményét a magyar nemzetnek adományozta. Később ezt a gyűjteményt kiegészítette cenki gyűjteményének 6000 rézmetszetével és 9206 kötet könyvével.

Az akcióval kettős célja volt: megőrizni a magyar kultúra értékeit és műhelyt biztosítani a történelemi kutatások számára. "Felségfolyamodványt" nyújtott be a királyhoz, amelyben megfogalmazta indítékait. Mint írta, "több év során sok fáradsággal, gonddal és jelentős kiadásokba merülve szereztem meg, a drága hazának, amelynek ölében mindezek összeszedésére alkalmat és módot találtam, és a közhaszonnak, amelyre mindig törekedtem és törekszem, szentelhessem". Így jött létre a róla elnevezett Széchényi Nemzeti Magyar Könyvtár melyet a nemzet rögtön magáénak érzett.

Kettős cél vezette a kor egy másik szereplőjét, József nádor főherceget, Mária Terézia unokáját is. Alig négy évvel a könyvtár megalakulása után határozta el, hogy Róma, Milánó, Szentpétervár, Berlin, Drezda, Kassel és Bécs hasonló intézményeit követve, a könyvtárat múzeummal bővíti ki, de az intézmény egyedülálló módon nem egyetemes, hanem kizárólag a nemzeti értékek gyűjtésére szolgálna.

Mindamellett, hogy a nádor maga is műgyűjtő volt, úgy vélte, a terv alkalmas a magyar rendek lekötelezésére. Nem tévesztette szem elől, hogy a Könyvtárnak a Múzeumba történő beépítése megszűntethetné Széchényi Ferenc kiváltságait, amelyeket az 1802-es alapítólevél rögzített. Az 1807-es országgyűlésen mondták ki, hogy a már működő Nemzeti Könyvtárat tekintik majd a Nemzeti Múzeum alapjának és felkérték a nemzetet, hogy adakozzon saját múzeumának.

Az országgyűlés 1808. október 18-án szavazta meg a múzeumi törvényt, ebben indítványozták, hogy állítsanak fel egy olyan, az Országos Könyvtárhoz kapcsolódó művelődési intézetet, amely a nemzet anyagi kultúráját is feltárja.

1. Lekötelezni a magyar rendeket
2. A történelmi események szimbóluma

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
• A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
• Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
• Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
• Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
• A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
• Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
• Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
• Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?