Szerelmes uralkodók

A forradalom ötvenedik évfordulója: ünnepségek az 1898-as Budapesten

2006. március 15. 10:00 Debreczeni-Droppán Béla

Az első országosan jelentős március tizenötödikei megemlékezésre az 50. évfordulón, 1898-ban került sor. A hivatalos Magyarország ekkor még óvakodott piros betűs ünneppé tételétől

Ünneplő tömeg Budapesten

A Kis Ujság 1898. március 16-i száma a következőképpen írt a forradalom 50. évfordulójának budapesti megünnepléséről: `Nagyszerű lelkesedéssel ünnepelte meg a főváros március 15-ének nevezetes évfordulóját. Az utcák és körutak zászló-díszben pompáztak. Nemzeti színek mindenfelé, a hazafiak hangulata is nemzeti színű. Az állami épületek ridegen feketéllettek ki a fellobogózott házsorok közül, a hivatalokban tilalmas volt az ünneplés.(...) Az utcákon tolongott az ünneplő sokaság. Magyar ruhás, kokárdás és jelvényes ifjak járták be csoportosan az élénkebb városrészeket, hazafias dalokat énekelve. Az üzleteket, a legkisebbtől a legnagyobbig már kora délelőtti órákban bezárták... Igaz hazafiúi örömmel és megilletődéssel mondhatjuk el, hogy 1898. március 15-ike is szép, magasztos és emlékezetes nap volt.`

Forrás: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Budapest Gyűjtemény

Központi ünnepség a Múzeumkertben

1848-ban felhős, esős idő, ötven évvel később verőfényes napsütés várta az ünneplőket. A jubileumi ünnepségek első helyszíne a Pesti Vigadó volt, ahol délelőtt 10 órától a Petőfi Társaság és a Nyomdafőnökök Egyesülete rendezett Petőfi-ünnepet, a szabad sajtó megszületésére emlékezve. Az esemény fő szónoka Jókai Mór volt. Innen a megjelentek a Petőfi-szoborhoz mentek koszorúzni.

Az 50. évforduló délelőttjén még egy nagyszabású ünnepséget tartottak, mégpedig a Nemzeti Múzeum mögött található Nemzeti Lovardában. A lovarda tágas nagytermében 11 órakor vette kezdetét "a polgárság ünnepe" több mint 10 ezer ember részvételével. Délután 2 órakor az ünnep az Egyetem téren folytatódott. Itt gyülekezett az egyetemi ifjúság. Míg a várakozás tartott Neuwirth Albert joghallgató, a kassai jogakadémia küldötte elszavalta a "Talpra magyar"-t, majd Madarász József képviselő tartott rövid lelkesítő beszédet.

Múzeumkert kapuit a diákság megérkezéséig zárva tartották, csak amikor megérkezett az egyetemisták menete saját zászlaja alatt, nyitották ki. Ekkor, mint "résen az áradat" elindult a nép, be a kertbe. A Budapesti Hirlap tudósítása így írt a történtekről: "A sokaság a rendőrök kordonát valósággal széjjel szórta, mire azok kardot rántottak s lapjával ütve a népet, verték el a kaputól, a melyet erre bezártak. Csak később nyílottak meg újra a kapuk s már most föltartóztathatatlanul tódult be a nép. Az elsők futva rohannak a Múzeum lépcsőjéig. Elfoglalják az egész teret, megmásszák Arany szobrát. Ameddig a Múzeum lépcsőjéről a szem ellát, mindenütt ember." Az ünneplő tömeg létszámát a korabeli újságok 80-100 ezer főre teszik. Nemcsak a Kálvin tér és a Múzeum körút volt tele emberekkel, hanem a környező utcák is. Budapest négy évvel korábban, Kossuth Lajos temetésekor látott hasonló tömeget.
2018. nyár: Szerelmes uralkodók
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!