A lebutított töritanítástól tartanak a történészek

Az oktatási intézményeket vizsgáló Ofsted bizottság legújabb vizsgálata azt mutatta ki, hogy a legtöbb iskolában a történelemórákon a diákok a múlt helyett szívesebben foglalkoznának a jelen eseményeinek magyarázatával, mert az általuk szükségtelennek vélt ismeretek helyett szeretnék megérteni a médiában bemutatott híreket. Az eredmények szerint a tanárok az akadémikus tudomány termékei helyett szívesebben alkalmaznak filmes és televíziós anyagot az órákon.

A történelemtanításról több mint 70 tanár és 160 diák megkérdezésével készített tanulmányból kiderül, hogy a legtöbb - közép- és felsőoktatásban tanuló - diák túl bonyolultnak és összetettnek tartja a történelmet, és szerintük jó lenne, ha még több interaktív eszközt vonnának be az események elmagyarázásába.

A probléma nálunk sem ismeretlen - derül ki egy hazai oktatáskutató nemrég közzétett írásából. Napjainkban ugyanis a magyar történelemtanároknak is számos gyakorlati problámával kell szembenézniük. Miközben úgy érzik, hogy a történelemtanítás a folyamatos korszerűsödés lázában ég, egyre inkább azt kell tapasztalniuk, hogy tantárgyuk társadalmi presztízse hanyatlik, a tananyag egyre zsúfoltabb, ezért taníthatatlanabb lesz, a diákok pedig emiatt egyre motiválatlanabbá válnak.

Ráadásul a történelemtanítás helyzetét az érintettek szempontjából külső tényezők - ideológiai, illetve politikai megfontolások, valamint a felsőoktatás viszonyai - határozzák meg, így a tényleges szakmai érdekképviselet is egyre nehezebbé válik - írja Jakab György az Új Pedagógiai Szemlében.

Brit történészek a felmérés kapcsán amellett érvelnek, hogy a történelemtanítás még a marginalizálódás mellett is érdekes a múltról alkotott kép leegyszerűsítése nélkül. Szerintük éppenséggel a tanárok részéről lenne szükség több képzelőerőre. Emellett az is segíthetne, ha az oktatási intézmények végre szorosabb intézményi kapcsolatokat építenének ki a múzeumokkal és örökségvédelmi szervezetekkel.