Német iskolák az angol előítéletek ellen

Hiányoznak a történelmi ismeretek

Huszonnégy általános iskolai és középiskolai angol történelemtanár vesz részt a német külügyminisztérium meghívására azon a négy napos utazáson, melynek célja, hogy az angolok valós ismereteket tanuljanak Németország történelméről és a mai, demokratikus német államról. "Elkeserítő, hogy a mai britek még mindig Németország második világháborús szerepével vannak elfoglalva, és mit sem érdekli őket napjaink gazdasági csodája, a berlini fal leomlása, az ország újraegyesülése és fél évszázados demokratikus múltunk" - mondta egy külügyminisztériumi tisztviselő.

A 30 ezer ezer fontba kerülő kiránduláson a tanárokat elviszik a Reichstagba (a Bundestag berlini székhelyére), a drezdai Miasszonyunk templomába (melyet az angol légierő a háborúban lebombázott, s amelyet épp most állítanak vissza háború előtti pompájába) és Ludwig van Beethoven bonni szülőházába. A programban iskolalátogatás is szerepel, melyből kiderül majd: a történelem-oktatás kiemelt szerepet kap a német tantervben. "Az európai nemzetek csak akkor tekinthetnek elkötelezett demokratákként a németekre, ha megfelelő történelmi ismeretekkel rendelkeznek rólunk" - nyilatkozta Bernd Heskel-Aymans, a berlini Friedrich Schiller középiskola tanára.

Joschka Fischer külügyminiszter múlt heti londoni útján a britek szemére vetette: elavult módon gondolkodnak a németekről, s gondolkodásukat erősen befolyásolja Adolf Hitler személye. A külügyminiszter keserűen jegyezte meg: "Ha valaki látni akarja, milyen a hagyományos, döngő porosz díszlépés, nyissa ki az angol tévét. Németországban ugyanis senki sincs, aki meg tudná csinálni." A külügyminisztérium hivatalnokai elpanaszolták az angol vendégeknek: elfogult oktatásuk mára német-ellenességhez vezetett, mely odáig fajult, hogy német cserediákokat inzultusok értek Nagy-Britanniában.

A tanulmányút egyik résztvevője, Cheryl Stafford elképedve kelt fel a padból a Friedrich Schiller Gimnáziumban végighallgatott történelem-óra után, mely a 18. századi francia adórendszerről szólt. Stafford lenyűgözőnek találta a tananyag mélységét és mennyiségét, és hogy mindezt kötelezően tanulják a diákok, míg 19 évesen kikerülnek az iskolapadból. Egy észak-írországi tanár viszont úgy gondolta: ezek a témák untatnák a diákjait. "Többek közt ezért is tanítjuk inkább a nácizmus korszakát: elég drámai ahhoz, hogy megragadja a gyerekek figyelmét, méghozzá azokban az időkben, amikor harcolnunk kell a történelem-oktatás helyéért az iskolai tanterben."

Peter Liddell, az Oakmeeds Community College (West Sus-sex) történelemtanszékének vezetője igazságtalannak tartja, hogy a tanárokat okolják a nácizmus előtérbe helyezéséért a német történelem oktatásában. "Nyilván elég figyelmet akarunk szentelni minden témának, pl. az első világháborúnak is, ami szintén nagy szerepet játszott az emberek életében."

Anthony Beevor, az angol médiában gyakran szereplő történész nemrég azt panaszolta egy berlini előadásán, hogy kevés valódi ismeretet tanítanak a háborúról. "Ennek következtében igen veszélyes helyzet fog előállni: a háborúról szóló valamenyi információt a média háború-képe, és nem saját iskolai tudásunk szűrőjén át fogjuk nézni" - mondta a történész.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

22. A középkori egyház
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Bűnösök tértek jó útra és régi ellenfelek kötöttek barátságot Sziénai Szent Katalin szavainak hatására
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
• Ahol a püspök felügyelte a legjobb bordélyházakat: a középkori London alvilága
• Állam az államok felett – így épült ki a középkori egyház hatalma
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Démoni kísértések – így éltek a korai kereszténység sivatagi remetéi
• Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
• Tiltott játékok, alkímia, érvágás: ilyen volt az oxfordi egyetemisták élete a középkorban