Az angol iskolások alig tudnak Normandiáról

2004. június 29. 13:30

1899-ben az amerikai elnök, Denzel Washington felkerekedett, és Anne Frank vezette csapataival partraszállt a nácik által elfoglalt Új-Zélandon - az angol iskolások szerint.

Korábban

Legyen a történelem mindenkié

Nem volna szabad a történelemkönyveknek ennyire unalmasnak lenniük - provokálja makacsul pályatársait Simon Schama angol sztártörténész hosszú évek óta.

A leghosszabb nap

A 20 század történetének legfontosabb hadművelete - és ahogy a világ 60 évvel később emlékezik rá.

Anne Frank, a fővezér

A kutatásban 1309 iskolást kérdeztek meg, a 10 és 14 év közötti gyerekek 24 iskolába járnak. A megkérdezettek mindössze 28 százaléka tudta, hogy a normandiai partraszállással (közkeletű angol nevén D-day) kezdődött Nyugat-Európa náci uralom alóli felszabadítása. Sokan csak annyit tudtak az egészről, hogy valami köze volt a második világháborúhoz - bár 26 százalékuknak még ez sem ment. Volt, aki azt állította, a normandiai partraszállás az első világháborúban történt. Akadt, aki szerint ezen a napon tört ki a második világháború. Más szerint e napon indult az angolul is Blitzkriegnek nevezett Anglia elleni támadás. Volt, aki az Emlékezés napjával azonosította június 6-át (Angliában a Remembrance Day nevű ünnepen emlékeznek a háborúkban a hazáért meghalt hősökre).

"Ezen a napon emlékezünk azokra, akik harcban estek el" - állította egy 14 éves devoni lány. Az általános iskolások mindössze 16 százaléka adott helyes választ arra a kérdésre, hogy mi történt a D-napon. Egy 10 éves, Northamptonshire megyei fiú szerint "ezen a napon szabadították fel az amerikaiak az angolokat". Egy másik szerint a D-napon került sor "Portsmouth megszállására". A partraszállás időpontját tekintve is meglepő eredmények születtek: felmerült 1066 (az angol történelemben igen fontos hastingsi csata éve), 1776 (az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat kibocstásának éve), 1899 (az angol-búr háború kitörésének éve) és 1948.

Az angol gyerekeknek Nagy-Britannia háborús miniszterelnökének megnevezése is gondot okozott: a mintában szereplők kevesebb mint fele tippelt Winston Churchillre. Elég sokan voltak, akik Margaret Thatcher vagy Tony Blair nevét említették. Az Egyesült Államok elnökét ennél is kevesebben tudták megnevezni: a gyerekek mindössze 17 százaléka jelölte meg Franklin D. Rooseveltet. A nevek között egészen meglepőek is felmerültek: volt, aki George Washingtonra tippelt, de olyan is akadt, aki az első amerikai elnök névrokonára, Denzel Washington Oscar-díjas színészre voksolt. Felmerült még a kavalkádban John F. Kennedy, Abraham Lincoln és George W. Bush neve is. Az egyik gyerek csak annyit válaszolt a kérdésre: "George Bush papája."

Érdekes, hogy míg a szövetségesek legnagyobb alakjai körül teljes a homály a gyerekek fejében, a főellenséget meglepően sokat azonosítani tudták. Az iskolások 71 százaléka helyesen jelölte meg Adolf Hitlert a nácik vezéreként. Minden harmadik iskolás tudta nagyjából eltalálni a partraszállás helyét. Sokan vélték úgy, hogy a hadművelet helyszíne Új-Zéland volt vagy Németország - de akadt, aki a kelet-angliai kisvárost, Skegnesst jelölte meg a partraszállás helyeként.

Tizenhárom százalék meg tudott nevezni két partszakaszt, 10 százalék azt is tudta, hogy az egyesített szövetséges erők főparancsnoka Dwight D. Eisenhower volt. Az utóbbi kérdésre adott legmegdöbbentőbb válaszok közül érdemes talán Anna Frank és Ryan közlegény nevét megemlíteni. Volt, aki némi történelmi jártasságról számot adva Bernard Montgomery tábornagyot, Eisenhower helyettesét ruházta fel a főparancsnoki címmel.