A vörösterror 133 napja

Ötszázötven éve volt a nándorfehérvári diadal

2006. július 21. 13:15

Nándorfehérvár után

A 12 órás ostrom mindkét oldalon komoly veszteségeket okozott. Hunyadi az oszmán halottak számát legalább 8 ezer főre tette. A törökök vissza is vonultak lövegeik védelmébe. A magyarok cselre gyanakodtak, ezért a fővezér megtiltotta, hogy a katonák elhagyják a várat. Ez érthető is volt, mivel a keresztesek között határtalan lelkesedés tört ki, ami könnyen vezethetett fegyelmezetlenséghez. Néhányan azonban kiszöktek, és összecsaptak az oszmánokkal. A Száva túlpartján tartózkodó da Capistrano is aggódva figyelte a fejleményeket, ezért csónakba szállt, hogy megállítsa a katonákat.

Korabeli metszeteken

Ők azonban ellenkezőként értelmezték a barát megjelenését, egyre többen és többen vették fel fegyvereiket. Ezt látva már a ferences szerzetes sem tudott mit tenni, maga is elindult az ellenség felé. A rohamot már Szilágyi sem tudta megállítani, és a Száva partjáról is csatlakoztak a keresztesek. Az ekkor már szinte szentként tisztelt Kapisztrán a török ágyúkhoz irányította csapatait. Hogy itt pontosan mi történt, arról nincsenek forrásaink. Mindenesetre a lövegek a keresztények kezére kerültek: a katonák szinte fejvesztve menekültek. Talán a szultán szolgálatában álló keresztény tüzérek döbbentek rá, hogy kivel állnak szemben.

Hunyadi síremléke Gyulafehérváron

Hunyadi is látta a fejleményeket: 10-12 ezer fős seregével kivonult a várból
és hátba támadta a keresztesekkel harcoló oszmánokat. A sorokban iszonyatos pánik tört ki, egyes babonás katonák azt hitték, hogy a holtak is ellenük fordultak. II. Mehmed azonban nem ismerte el a vereséget, még egy utolsó ellentámadást vezényelt, de mindhiába. Az ágyúk most már a magyarok szolgálatában álltak, és hatalmas pusztítást végeztek. A szultán sem tudott már mit tenni a felbomló csapatokkal, ráadásul maga is megsebesült. Kapisztán János még kísérletet tett, hogy rávegye Szilágyit a török üldözésére, de a tapasztalt katona ezt nem látta jónak. A már említett Tagliacozzo érzékletes képet adott a menekülésről. "De ezen az éjjen, ez után az óriási és szörnyű öldöklés után, eltemetvén azokat, akiket még tudtak, és elhagyva minden jószágukat, amit a keresztesek romlására magukkal hoztak, megrettenve és félve futva menekültek...". Az ország kulcsa Magyarországé maradt.

Forrás: http://mars.elte.hu/

A déli harangszó mítosza nyomában

A diadal jelentősége óriási volt, a nyugati világ ünnepelte
a nándorfehérvári hősöket. A pápa az Úr színeváltozása napját (augusztus 6.), amelyen az eseményt hírül vette, az egész kereszténység kötelező ünnepének nyilvánította. A lehetőséget, hogy a keresztesek ellentámadást indítsanak, nem sikerült megragadni. A táborban elégedetlenség volt kibontakozóban a távollévő nagyurak ellen, ráadásul a kitört a pestisjárvány. Hunyadi János már augusztus 11-én ennek esett áldozatául, és október 23-án Kapisztrán János is követte a sírba.

A nándorfehérvári vereség az oszmánokat expanziós politikájuk újragondolására késztette. A hadvezetés 65 éven át nem próbálkozott hasonló erejű támadással. Az oszmánok feletti győzelem a magyar történelem egyik legdicsőségesebb fejezeteként vonult be a köztudatba.

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!