Hirosima és Nagaszaki nélkül: Egy alternatív világrend képe

Hirosima az atomtámadás után

1945. augusztus 6-án és 9-én egy-egy amerikai repülő atombombát dobott le két japán városra. Hirosimában és Nagaszakiban negyedmillió ember halt meg. Egy héttel később Japán kapitulált és a második világháború véget ér. Mi történt volna, ha ezek a nukleáris támadások – a történelemben azóta is egyedüliként – nem történnek meg?

Szükséges volt mindkét várost a földdel egyenlővé tenni, amikor a háborút már majdnem megnyerte az Egyesült Államok? Egyesek úgy védték a támadásokat, mint a könyörtelen ellenséggel szembeni szükséges csapásokat, míg mások kegyetlenségnek nevezték őket - adta hírül a Muy Interesante.

A „barbár fegyver” ledobása

„Arra használtuk őket, hogy lerövidítsük a háború gyötrelmeit, hogy megmentsük fiatal amerikaiak ezreinek életét” – indokolta Truman elnök a Nagaszakira ledobott második atombombát (Fat Man) a támadás napján elmondott rádióüzenetében. Kabinetfőnöke „barbár fegyvernek” nevezte a bombákat, és keserűen megjegyezte: „Azzal, hogy elsőként használtuk őket, a középkori barbárok etikai kódexét vettük át.”

Hogyan alakultak volna a dolgok, ha ezek a támadások soha nem történnek meg? Az igazság az, hogy nem alakultak volna nagyon másképp, ami meglepheti azokat, akik úgy gondolják, hogy Japánt megtörte a nukleáris pusztítás kegyetlensége.

Egyes történészek kételkednek abban, hogy az atombombák vezettek volna a japán kapitulációhoz. Szerintük az ország már hozzászokott a pusztító légicsapásokhoz, néhány hónappal korábban Tokióra zúdított pokoli gyújtóbomba-zápor több mint 125 000 ember halálát okozta. Hirosima és Nagaszaki technológiai fordulópontot jelentett, igen, de nem ásta alá a megedzett nemzeti morált.

Harc a halálig

A tudósok szerint a császári kapituláció valódi oka a Japán által ellenőrzött Mandzsúria szovjet inváziója volt 1945. augusztus 9-én, órákkal Nagaszaki bombázása előtt. Addig a Szovjetunió semleges volt Japánnal szemben, a japán kormány pedig azt remélte, hogy Sztálin segítségével jobb feltételekkel tudnak békét kötni az Egyesült Államokkal.

Tsuyoshi Hasegawa japán-amerikai történész, a Harvard University Press által kiadott könyvében (Racing the Enemy: Stalin, Truman and the Surrender of Japan) azt írja, hogy „Japán még Hirosima bombázása után is Moszkva közvetítésébe vetette utolsó reményét a háború befejezésének érdekében”, és csak Sztálin inváziója „húzta ki a szőnyeget a japán vezérkar alól, lyukat ütve stratégiai tervén. A háború folytatása egyre inkább elvesztette értelmét.”

Mi történt volna, ha a szovjet invázió nem elegendő indok a feltétel nélküli megadás elfogadásához? A császári katonák becsületkódexe megkövetelte tőlük, hogy a halálig harcoljanak. Torashirō Kawabe tábornok a következő sorokat jegyezte fel naplójában augusztus 9-én, amikor Nagaszakit a földdel tették egyenlővé: „A harc folytatása halált jelent, de békét kötni az ellenséggel romlást és szégyent hoz. Nincs más választásunk, mint a halálban keresni az életet azzal az elhatározással, hogy minden ember elpusztul, a haza pedig a koporsónk lesz.”

D-nap a Csendes-óceánon

Az amerikai Operation Downfall már készen állt, a katonák felkészültek a csendes-óceáni háború D-napjára: Japán szárazföldi inváziójára, szigetről szigetre. Terv szerint a csapatok a szigetcsoport legdélebbi szigetén, Kjúsún szálltak volna partra. Nemcsak kétségbeesett katonákkal és kamikazékkal kellett volna szembenézniük, hanem a „fanatikusan ellenséges” polgári lakossággal is. Férfiak, nők és gyerekek millióit képezték ki arra, hogy kardokkal, bambuszbotokkal és Molotov-koktélokkal vegyék fel a harcot az ellenség ellen.

Egyes vélemények szerint Hirosima és Nagaszaki pusztulása „nukleáris tabut” okozott, ami visszatartotta az Egyesült Államokat az atombombák későbbi alkalmazásától – például a vietnámi háborúban.

Nina Tannenwald politológus úgy gondolja, hogy „ez a gátlás nem létezett volna a japán támadások elborzasztó következményei nélkül.” Egy 1966-os CIA-jelentés figyelmeztetett a nukleáris fegyverekkel kapcsolatban tapasztalható globális attitűdváltozásra és előre jelezte, hogy az 1980-as évekre a nyugati országot „megmásíthatatlan ellenszenvet” éreznek a nukleáris fegyverek iránt.

Az atomtámadások iróniája, hogyha az Egyesült Államok nem dobja le a két atombombát, és nem szembesül az egész világ azok borzalmas hatásával, a későbbi atom verseny során a bolygó a totális nukleáris háború szélére sodródhatott volna. A „Little Boy” és a „Fat Man” pusztítása paradox módon az atomfegyverek korlátozásához járult hozzá.

Alternatív eseménytörténet

1945. augusztus 10.

A csendes-óceáni háború D-napján brit, amerikai és kanadai csapatok szállnak partra a japán szigetvilág déli részén fekvő Kjúsu partjainál. Az áldozatok száma mindkét oldalon több százezerre tehető. Honsú, a legnagyobb sziget, és Tokió elfoglalása decemberig tart.  

1945 szeptembere

A felkelő nap birodalma elleni kimerítő háború miatt az amerikaiak nem tudnak szembeszállni Sztálinnal. Az szigetország kettéválik Észak-Japánra, amelynek fővárosa Szapporo, és Dél-Japánra, amelynek fővárosa a háború sújtotta Kiotó.

1967 augusztusa

A „nukleáris tabu+ nélkül Westmoreland tábornok meggyőzi Johnson elnököt, hogyha Észak-Vietnamra ledobják az atombombát, az Egyesült Államok megnyeri a végtelennek tűnő háborút.  Így 15 megatonnás hidrogénbomba pusztítja el Saigont, mai nevén Ho Si Minh-várost.

1983 októbere

A NATO Euromissile rakétáinak telepítése (Pershing II rakéták és cirkálórakéták) pánikot kelt a válságban lévő Szovjetunióban. Jurij Andropov, a MAD-doktrína értelmében (kölcsönösen biztosított megsemmisítés) hadat üzent a Nyugatnak.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

kommunizmus

• Batthyány Gyula koncepciós pere
• Koncepciós per keretében ítéltek halálra Rudolf Slánský kommunista politikust
• A berlini fal leomlása: a kommunizmus bukása
• A Horthy-korszakban és a kommunista diktatúra alatt is megtalálta a számításait Szekfű Gyula
• 20 érdekesség a berlini falról
• Skinheadek Magyarországon a levéltári források tükrében 
• Szuszlov, a szovjet „másodtitkár”
• Az olaszországi magyar emigráció Apor Vilmos báró meglátásai tükrében
• Így állt ellen a „falvak népe” a kollektivizálásnak