A gúnynév, amit komolyan vettek: a „Legyőzhetetlen Armada”

Az Armada pusztulása (a gravelines-i csata), Philippe-Jacques de Loutherbourg festménye 1796-ból.

Az armada története

1588 nyarán II. Fülöp spanyol király nagyszabású tengeri hadjáratot indított Anglia ellen, hogy megbuktassa I. Erzsébet protestáns uralmát, és helyreállítsa a katolikus hit dominanciáját. A több mint 130 hajóból álló flotta – amelyet később „Armada”-ként emlegettek – célja az volt, hogy csatlakozzon a Németalföldön állomásozó spanyol szárazföldi csapatokhoz, majd partra szálljon Angliában.

Az angol flotta azonban ügyesen mozgott, kihasználva a hazai kikötők és viharos időjárás adta előnyöket. Több kisebb tengeri összecsapás, majd a Gravelines-nél történt döntő csata után az Armada kénytelen volt visszafordulni, és nagy veszteségek árán megkerülni a Brit-szigeteket. A hadjárat kudarcot vallott, nemcsak a partraszállás maradt el, de a flotta súlyos emberi és anyagi veszteségekkel tért vissza Spanyolországba.

A gúnynév, amely nem is volt gúnynév

A közismert „Legyőzhetetlen Armada” (Armada Invencible) elnevezés története nem egyértelműen vezethető vissza az angol gúnyra, ahogyan azt sokáig gondolták. A kifejezés eredete összetett, többnemzetiségű propaganda- és fordítástörténet eredménye, melyben szerepet játszottak angol, spanyol, olasz és holland szereplők is – írja a Muy Interesante.

A név legkorábbi ismert megjelenése az 1588 szeptemberében publikált, kis példányszámban terjesztett pamflethez köthető. Ennek szerzője William Cecil, Burghley bárója, I. Erzsébet tanácsadója volt, aki fiktív angol katolikus pap nevében írt levelet a párizsi spanyol követnek. A szövegben valóban feltűnik a „legyőzhetetlen” kifejezés, ám hangsúly és irónia nélkül, pusztán az akkori általános vélekedésre hivatkozva.

Propaganda a tengeren innen és túl

A levélnek három különböző változata is ismert:

1. Az első az angol belső helyzetet értékelte a katolikus Allen bíboros kritikáira reagálva.
2. A második, szeptember 10-e körüli verzió a spanyol hajók lehetséges visszatérését próbálta megakadályozni a védelem erejének eltúlzásával.
3. A harmadik célja Don Bernardino de Mendoza franciaországi spanyol nagykövet lejáratása volt, akit Burghley bárója különösen veszélyesnek tartott.

Mindhárom változat célja az angol és az európai közvélemény befolyásolása volt, de egyik sem adott nyomatékot a „legyőzhetetlenség” kifejezésének – a mai formájában semmiképpen sem.

Olasz fordító, olasz gúny

A félreértés forrása Petruccio Ubaldini, I. Erzsébet szolgálatában álló toszkán kalligráfus és művész volt, aki a levelet olaszra fordította. Ő illesztett be saját megjegyzéseket – köztük a végső, azóta sokat idézett mondatot is – az eredeti angol szövegbe. Ebben az „invincibile” szó már ironikusan, az Armada vereségére utalva szerepel, ám ezt később hibásan Burghley számlájára írták.

Mégis Ubaldini tollából származik az a kommentár is, amely szerint „a legyőzhetetlenség csak addig tartott, míg Lisszabon kikötőjében vesztegelt az Armada”.

A 19. század spanyol történetírói – mint Fernández Duro vagy Herrera Oria – szintén hozzájárultak a „Legyőzhetetlen Armada” név elterjedéséhez. Bár maguk is tisztában voltak a kifejezés problematikus eredetével, mégis átvették és használták műveikben. Ezzel ellentétben Angliában a kifejezés sosem terjedt el széles körben, sőt, a mai Google keresési adatai szerint is szinte kizárólag Spanyolországban használatos.

A pápai bulla és a spanyol történetírás

A kifejezés elterjesztéséhez hozzájárult a hollandiai nyomtatású pápai bulla is, amely szeptemberben jelent meg. Habár tartalmában nem említi az Armadát, a címoldalra került a kommentár, amely az „Armada Invencible”-re utal. Ennek szerzője valószínűleg a holland protestáns aktivista, Philiph de Marnix de Saint Aldegonde volt, aki Burghley levelét is fordíthatta. Az ő szövegéből vették át később az angol kiadások, így terjedt el a név újabb kontextusban.

A történelmi dokumentumok tanúsága szerint az Armada 1588-as hivatalos neve egyszerűen „la Armada” volt. Ritkán fordult elő a „Felicísima Armada” vagy a „Gran Armada” kifejezés, de ezek sem voltak kizárólagosak. A „Grande y Felicísima Armada” név pedig egyáltalán nem szerepel semmilyen korabeli dokumentumban. Ehelyett a leggyakrabban használt kifejezések a „la empresa de Inglaterra” (Angliai vállalkozása) vagy „la compañía de Inglaterra” (Angliai hadművelet) voltak.

Az „Armada Invencible” kifejezés tehát nem Burghley gúnyos leleménye, hanem az olasz fordító és a holland propagandista kreációja volt, amelyet a spanyol történetírás emelt legendává. Bár angol forrásokban is fel-feltűnik, használata ott mindig korlátozott maradt. Spanyolországban viszont máig meghatározó, sőt, identitásformáló jelentőséggel bír.

Alternatív javaslat a „Legyőzhetetlen Armada” helyett

Mindezek fényében célszerűbb lenne az „Armada de 1588” vagy még inkább a „Real Armada y ejércitos de Su Majestad” (Őfelsége Királyi Flottája és Hadseregei) elnevezés használata, amely nemcsak pontosabb, de méltóbb is az esemény történelmi szereplőihez – köztük a fedélzeten lévő szárazföldi csapatokhoz, a spanyol tercioshoz.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Tudta-e, hogy...?

• 10 érdekesség a bankrablások történelméből
• 10 tény a kerékpározás történetéből
• 10 érdekesség, amit nem tudtál a Mikulásról
• 10 meglepő tény a vasút történetéből
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• 10 dolog, amit nem tudtál Las Vegas-ról
• 10 érdekes tény a Szent Koronáról
• 7 mitológiai lény, melyektől rettegtek a régmúltban
• Tíz tény Jackie Kennedy-ről