A vörösterror 133 napja

Valóságos tortúra volt Magellán világkörüli útja

2018. szeptember 20. 10:55 MTI

499 éve, 1519. szeptember 20-án futott ki a tengerre Ferdinand Magellán portugál felfedező expedíciója, amely elsőként kerülte meg a Földet. A merész hajós világhírű útjáról már nem tért haza: útközben, a bennszülöttekkel vívott harc közben vesztette életét.

Magellán

Magellán 1480 körül született Sabrosa városában. Az ifjú Ferdinand II. János portugál király udvarában nevelkedett. Huszonöt évesen szállt először tengerre, eljutott Indiába, Afrikába, Kelet-Indiába, számos tengeri csatában harcolt. Az udvari intrikákban kevésbé bizonyult tehetségesnek, és II. János utóda, I. Mánuel megvonta tőle kegyét és kegydíját. A sértődött Magellán válaszul „egy házzal odébbállt”, és a spanyoloknak ajánlotta fel szolgálatait.

A fűszerekben gazdag Indiába és Távol-Keletre ekkoriban a portugálok Afrika megkerülésével, a spanyolok nyugat felé akartak eljutni - Kolumbusz is az Atlanti-óceánt átszelve indult Ázsiába, de „útban volt” az amerikai kontinens. Magellán vélhetőleg tisztában volt vele, hogy a Fűszer-szigetek eléréséhez meg kell kerülnie az Újvilágot. I. Károly spanyol király jóváhagyta terveit és öt hajót, 250 embert és két évre elegendő készletet bocsátott rendelkezésére.

A flotta 1519. szeptember 20-án futott ki a tengerre, de Magellánnak már az első napokban zendüléssel kellett szembenéznie. A spanyol kapitányok önérzetét sértette, hogy egy idegen parancsol nekik és fellázadtak, mire Magellán lecsukatta a főkolomposokat. A hajók decemberben elérték a brazil partokat, majd 1520 januárjában a La Plata torkolatában horgonyoztak le. A kemény és hideg telet Patagóniában vészelték át, ahol ismét zendülés tört ki. Magellán a lázadók egyikét lefejeztette, egy másikat a lakatlan parton hagyott.

A Magellán flottájával tartó Antonio Pigafetta feljegyzései nem hagynak kétséget afelől, hogy a legénységnek megvolt az oka az elégedetlenségre: az élelmiszerhiány miatt sokszor arra kényszerültek, hogy nagy árbocot bevonó tehénbőrt, fűrészport, vagy patkányokat egyenek. Bár ez utóbbit kezdetben visszataszítónak tartották, idővel az egyik legértékesebb elemózsiává vált.

A keresett átjárót több hónapos kutatás után lelték meg, majd újabb egy hónapig bolyongtak a szigetek közt, eközben az egyik hajó elpusztult, egy másik eltévedt és visszafordult. A többi hajó 1520. november 28-án ért ki egy szűk, hegyek közti kijáraton a nagy vízre, amelyet látszólagos békés volta miatt Csendes-óceánnak neveztek el. (A szoros ma felfedezője, Magellán nevét viseli.)

A fellelkesült tengerészek azt hitték, már a Fűszer-szigetek közelében vannak, de csalódniuk kellett. Csak további 110 nap és 17 ezer megtett kilométer után érték el a Fülöp-szigeteket, útközben az ivóvíz megromlott, az emberek éheztek, skarlátot kaptak. Maktan (Cebu) szigetén elnyerték a helyi szultán barátságát, Magellán azonban botor módon belekeveredett a helybéliek konfliktusába, és 1521. április 27-én egy csetepatéban elesett.

Halála után a lecsökkent számú legénység az egyik hajót felgyújtotta, s a maradék kettőn folytatta az utat. 1521 októberében végre rábukkantak az áhított Fűszer-szigetekre, ahol szegfűszeget, szerecsendiót, fűszereket vásároltak. Az egyik hajó Panama felé indult, de visszakergette egy vihar, és portugál fogságba esett. Az utolsó hajó, a Victoria azonban nevéhez illően a Jóreménység-fokát megkerülve, súlyos szenvedések és nélkülözések után 1522. szeptember 6-án hazaért Spanyolországba.

A vállalkozás anyagilag kifizetődött, a fűszerek még nyereséget is hoztak, de az eredeti legénységből csak 18-an maradtak életben. Az út során számos ismeretlen állatot láttak, felfedezték a déli féltekéről látható csillagképet, a Magellán-felhőt, és kiderült, hogy szükség van a dátum-vonalra: a pontosan vezetett hajónapló egy nap eltérést mutatott az otthon maradókkal. Az expedíció a világ térképét is átrajzolta: kiderült, hogy a földfelszín nagyobb részét tenger borítja, amely egységes világóceánt alkot.

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!