Új főbejáratot és látogatói útvonalakat kap a Louvre

A Louvre Múzeum új bejáratának javasolt terve a Perrault-oszlopsoron keresztül, légifelvétel. Studios Architecture Paris és Selldorf Architects

A jövőbeli átépítés fókuszában a múzeum történelmi kelet-nyugati tengelyének hangsúlyosabbá tétele áll. A tervek szerint az épületegyüttes teljesen új bejárati csomópontot kap a keleti oldalon, a Saint-Germain-l'Auxerrois templom irányából. A fejlesztés részeként a kolonnádot szegélyező egykori várárkokat növényesítik, a látogatók pedig szimmetrikusan elhelyezett rámpákon juthatnak le az új, föld alatti terekbe. Ezeken az alsó szinteken kapnak helyet a modern fogadóterek, a könyvesboltok és a vendéglátóipari egységek, valamint két további bejárat is nyílik a Szajna és a Rue de Rivoli felől. A tájépítészeti feladatokat a BASE Landscape Architecture látja el.

A nagyszabású infrastrukturális beruházás egyik kiemelt célja a múzeum túlzsúfoltságának kezelése. A Louvre jelenleg évente közel kilencmillió embert fogad, ami komoly terhet ró a műtárgyvédelemre és a biztonságos áramoltatásra. Ennek orvoslására az építészek egy önálló, dedikált kiállítási útvonalat terveztek Leonardo da Vinci Mona Lisájának, tehermentesítve ezzel a múzeum többi szárnyát.

A bemutatott koncepció ugyanakkor komoly társadalmi és szakmai vitákat generált a francia fővárosban. A Számvevőszék által is vizsgált hatalmas költségvetés miatt a helyi szakszervezetek élesen kritizálják a beruházás prioritásait, továbbá a Mona Lisa új, ártérben található tervezett helyszíne is műtárgyvédelmi aggályokat vetett fel.

A grandiózus építészeti beavatkozás a Louvre eredeti, tizenhetedik századi funkcióját és elrendezését éleszti újra. A Perrault-kolonnád, amely a francia klasszicista építészet egyik legkiemelkedőbb alkotása, eredetileg a palota reprezentatív főbejáratának épült XIV. Lajos uralkodása idején. A Napkirály azonban időközben Versailles-ba tette át a királyi udvar székhelyét, így a monumentális keleti homlokzat és a hozzá kapcsolódó térrendszer eredeti célját sosem tölthette be maradéktalanul.

A párizsi és New York-i építészek által vezetett konzorcium győztes koncepciója most ezt a több mint háromszázötven éves befejezetlenséget orvosolja, a modern kor múzeumi elvárásaihoz igazítva a hajdani uralkodói rezidencia tereit.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

23. A reformáció és a katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Brutális boszorkányüldözésbe torkollott a király rögeszméje a 16. századi Skóciában
• A leves, amely megállított egy háborút
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Példát mutatott a világnak Erdély a vallási toleranciában
• A vallásszakadást szentesítette az első vallásbéke
• Családja a végsőkig ellenezte Szalézi Szent Ferenc papi hivatását
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
• Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház