Túszdráma, ami megrengette az USÁ-t

Irán-ellenes tüntetés az Egyesült Államokban. A tüntetők tervei között volt az országban tartózkodó iráni személyek hazatoloncolása.

Az iráni túszdráma nemcsak az 1980-as évek egyik legmeghatározóbb eseménye volt, de alapjaiban rengette meg az Egyesült Államok nemzetközi hírnevét és teljesen aláásta Jimmy Carter elnökségét.

1953-ban ugyanis az USA támogatásával Mohammad Reza Pahlavi iráni sah került hatalomra, aki diktatórikus módszerekkel uralkodott népe felett, miközben mindenben kiszolgálta az amerikai érdekeket. 1979-ben akkora lett vele szemben a társadalmielégedetlenség, hogy gyógykezelés ürügyén családjával együtt elhagyta az országot. Napokkal később Homeini nagyajatollah még brutálisabb, de iszlám fundamentalista alapokon nyugvó diktatúrát léptetett életbe, mely a lakosság nagy részének a nyugattal, főleg az Egyesült Államokkal szembeni gyűlöltéből táplálkozott.

USA kontra Irán

A még mindig funkcionáló Amerikai Követség előtt mindennapossá váltak a tüntetések. Az indulatok azonban csak akkor harapództak el igazán amikor a hatalmát visszaszerezni kívánó sah belépési engedélyt kapott az Egyesült Államok területére. Jimmy Carter eleinte szkeptikus volt a felhatalmazás megadásával kapcsolatban és attól tartott, hogy döntése katasztrofális következményekkel jár majd az Iránban maradt amerikai állampolgárok számára, de végül tanácsadója Henry Kissinger javaslatára engedett korábbi szövetségese kérésének.

Felbőszült iráni tömeg az USA teheráni nagykövetsége előtt

Ahogy az várható volt, a menedékjog elképesztően feldühítette az iráni forradalmárokat és 1979. november 4-én a tüntetők bosszúszomjas tömege megrohamozta a teheráni amerikai nagykövetség épületét.

A több ezer dühös protestálónak nem esett nehezére lefegyverezni az őrséget és az épületben tartózkodó 63 amerikai állampolgárt foglyul ejteni. Ez a szám később a rejtőzködő emberek felkutatásával tovább nőtt.

A foglyokat nem ölték meg, mivel értékes politikai tárgyalási alapnak számítottak. De az sem mondható el, hogy jól bántak velük, hiszen többségüket rendszeresen gumibottal bántalmazták. Gyakran eljátszották velük, hogy kivégzik őket. Ilyenkor szemüket eltakarták, kezüket pedig hátra kötözték és szidalmazások közepette akasztófához vezették őket. Amikor már a nyakukon érezték a hurkot, hirtelen lerántották szemükről a kendőt és hangos nevetések közepette visszakísérték a halálrarémült foglyokat az épületbe.

A tehetetlen óriás

Az amerikai kormány magától értetődően a túszok elengedését követelte, de fenyegetéseik és kéréseik egyaránt süket fülekre találtak. Helyette ellenajánlatot kaptak, az irániak a sah kiadatását kérték a foglyokért cserébe. Értelemszerűen az USA szövetségesei megtartása érdekében nem mondhatott igent, ezzel viszont az otthoni közvéleményt haragította magára. A lakosság azt látta, hogy a bukott keleti diktátor élete fontosabb a kormány számára, mint a fogságban sínylődő amerikai állampolgárok biztonsága.

Minden figyelem Carter elnökre irányult, aki befagyasztotta ugyan az amerikai bankokban található iráni vagyont, de ennél jóval határozottabb és céltudatosabb döntést vártak tőle. 1980 áprilisában Jimmy Carter a katonai mentőakció mellett döntött, melyet Saskarom hadműveletre kereszteltek. A rossz látási viszonyok és a mentőhelikopterrel fellépő technikai problémák miatt már az elejétől kudarcra volt ítélve ez a küldetés.

A túszok 444 nap után nyerték vissza szabadságukat és térhette vissza az Egyesült Államokba

A sikertelen mentőakció óriási presztízsveszteséget jelentett az Egyesült Államoknak a Carter-adminisztráció pedig közröhej tárgyává vált. A helyzet öt hónappal később, az 1980-as elnökválasztásokig sem változott, a republikánus kihívó Ronald Reagan a túszok azonnali kiszabadítását helyezte kilátásba, ami földcsuszamlásszerű győzelmet eredményezett számára.

1981 januárjában Irán is érezte a ránehezedő nemzetközi nyomást, így újra a tárgyalóasztalhoz ült főellenségével, melynek eredményeképpen az USA feloldotta a gazdasági embargót, Irán pedig szabadon engedte az amerikai foglyokat, mindez órákkal Ronald Reagan beiktatása előtt történt.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2022

• A szeretet mártírjai – megjelent a Múlt-kor téli száma
• Maksymilian Kolbe atya önfeláldozása
  
• Az embermentő Jane Haining
  
•  Sisi unokahúgának botrányos emlékiratai
  
• Diego Velázquez: Krisztus Márta és Mária házában
  
• Karikás Mihály és a Kis Pipa
• A fordulatra képtelen fenegyerek: Grósz Károly
  
• A Szentföld egy magyar tiszt szemével
  
• Clara Schumann – A nő, akinek először sikerült