Tragédiába torkollott a moszkvai Dubrovka színház ostroma
2024. október 26. 15:05 Múlt-kor
A színház főbejáratát pásztázó reflektorok hirtelen kialudtak. A megfigyelők lélegzet-visszafojtva figyelték az épületet rohamozó kommandósokat. A pár másodpercnyi, végtelennek tűnő csöndet a fegyverek zaja törte meg. 22 évvel ezelőtt, 2002. október 26-án kezdődött a moszkvai Dubrovka színház ostroma.
Rohamra kész orosz kommandósok a Dubrovka színház bejárata előtt
Korábban
Három napig tartó eredménytelen tárgyalás után, 2002. október 26-án, az orosz különleges erők egyik egysége megrohamozta a csecsen terroristák irányítása alá került moszkvai Dubrovka színházat.
Az állig felfegyverzett csecsenek, akik a 29. hadosztály egyik öngyilkos osztagaként identifikálták magukat, az általuk fogságba ejtett több mint 800 túsz életéért cserébe az orosz csapatok kivonását követelték Csecsenföldről.
A terroristák eltökéltek voltak, és nem hajlottak az egyezségre. A kialakult patthelyzetben az orosz hatóságok egy elég kockázatos akció mellett döntöttek: gáztámadást hajtottak végre a színházat elfoglaló fegyveresekkel szemben.
Az egyik túsz visszaemlékezése szerint közvetlenül a támadás megkezdése előtt vékony, ködszerű, égett szagot árasztó felhő ereszkedett alá a színház mennyezetéről, majd sok terrorista és túsz elájult.
Azok, akiknek sikerült az arcukat zsebkendőkkel és sálakkal eltakarniuk, kevesebbet lélegeztek be a mérgező gázból, így nagyobb esélyük maradt arra, hogy életben maradjanak.
„Mintha megittam volna egy vödör vodkát” – így emlékezett vissza az egyik szerencsés túlélő a belélegzett gáz hatására.
A terroristákat végül 129 túsz élete árán sikerült kiiktatni. Az áldozatok nagy része nem a lövöldözésben, hanem a gáz belélegzése miatt vesztette életét.
Az orosz terrorelhárítókat az akció után rengeteg kritika érte a közvélemény szerint rosszul kivitelezett akció és a mérgező anyag alkalmazása miatt, amelynek összetételét az illetékesek nem hozták nyilvánosságra.
Még az egészségügyi személyzet tagjainak – akik egyébként lőtt sebekre és gránátok okozta sérülésekre számítottak – sem volt semmi információjuk arról, hogy a bevetés során pontosan milyen szerrel hatástalanították a színházban tartózkodó fegyvereseket.
Az ostrom után az orosz elnök Vlagyimir Putyin a nemzethez intézett beszédében elkerülhetetlennek nevezte a támadást, és részvétét fejezte ki az áldozatok hozzátartozóinak.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Tudta-e, hogy...?
- 10 tény a kerékpározás történetéből
- 10 érdekesség, amit nem tudtál a Mikulásról
- 10 meglepő tény a vasút történetéből
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- 10 dolog, amit nem tudtál Las Vegas-ról
- 10 érdekes tény a Szent Koronáról
- 7 mitológiai lény, melyektől rettegtek a régmúltban
- Tíz tény Jackie Kennedy-ről
- Tíz meglepő tény az angliai csatáról
- Az Eiffel-tornyot kétszer is megpróbálták eladni ócskavasnak 09:51
- A hét legismertebb Mária-jelenés szerte a világban 09:05
- A nemzet költője sem tudott segíteni a kiállhatatlan nyelvzsenin tegnap
- 10 tény a Mona Lisáról tegnap
- Ókori eredetű a karácsonyfa-állítás szokása tegnap
- Rejtély, miért tűnt el a krétai civilizáció tegnap
- Amikor karácsony napja tűzszünetet hozott tegnap
- Hatalmas lakomákkal ünnepelték a karácsonyt a középkorban tegnap