Meglepő Klimt-festményt állítottak ki Hollandiában
2025. március 21. 18:01 Múlt-kor
Gustav Klimt meglepő festménye 15 millió eurót ér és a nagyközönség előtt most először állították ki a hollandiai Maastrichtban.
Gustav Klimt (1910)
Korábban
A maastrichti (Hollandia) Tefaf művészeti és régiségvásáron a bécsi W&K Wienerroither & Kohlbacher galéria standján látható William Nii Nortey Dowuona portréja (1897), Gustav Klimt (1862-1918) alkotása. Az újrafelfedezése óta eltelt több mint hároméves kutatómunka után a festményt most először állították ki a nagyközönség előtt, és 15 millió euróért árverezik el. Az alkotásnak különleges története van.
A Klimt-specialista nyomozása
Miért olyan figyelemre méltó ez a portré? Néhány évvel ezelőtt egy gyűjtőpáros felkereste a Wienerroither & Kohlbacher galériát, hogy bemutasson egy rosszul bekeretezett és siralmas állapotban lévő festményt. A kosz alatt azonban látható volt Klimt hagyatékának bélyege. Hogy biztosra menjenek, a kereskedők felkeresték Alfred Weidingert, a művész festményeinek szakértőjét, a bécsi Belvedere Múzeum korábbi alelnökét, a festő 2007-ben megjelent katalógusának szerzőjét. A szakember ezután vizsgálatot folytatott, hogy megpróbálja visszakövetni a mű történetét.
William Nii Nortey Dowuona herceg portréja (Kép forrása: Facebook / W&K - Wienerroither & Kohlbacher
Ez az értékes portré egy sötétbőrű férfit ábrázol, aki bal vállán egy ruhadarabot visel. A profilban elhelyezett alakot egy sima háttér előtt látjuk, amelyből néhány virág emelkedik ki. A festmény modellje William Nii Nortey Dowuona, a ghánai Osu törzs királyi családjának tagja. A ghánai herceget Gustav Klimt 1897-ben Bécsben, a Völkerschau (Népkiállítás) keretében, vagyis egy emberi állatkertben örökíthette meg. A 19. és 20. század fordulóján a különböző etnikai eredetű (különösen a gyarmatosított országokból származó) emberek antropológiai kiállításai nagyon népszerűek voltak Európában és Észak-Amerikában, és tükrözték a gyarmatbirodalmak korának egzotikum iránti ízlését.
Egy ikerportré Luxemburgban
A Luxemburgi Nemzeti Múzeumban őrzik William Nii Nii Nortey Dowuona hasonló portréját, amelyet Klimt barátja és kollégája, Franz von Matsch (1861-1942) festett. „A két portré egy időben készült, pontosan ugyanolyan méretű, és úgy tűnik, a művészek még ugyanazt a palettát is használták” – magyarázza Ruud Priem, a luxemburgi múzeum képzőművészeti gyűjteményeinek kurátora. Alfred Weidinger kutatásai szerint a herceget Klimt és Matsch ugyanakkor festette, a művészek korai időszakában. Ekkor Klimt a portrékon szereplő modellek mögé általában dekoratív virágformákat illesztett. Ugyanezt a stíluseszközt használta 1898-ban a Sonja Knips portréján is. Bizonyos kérdések azonban továbbra is fennállnak. Nem tudjuk, hogy megrendelésről volt-e szó, vagy hogy hol készültek a művek.
A Franz von Matsch által készített portré
Akárhogy is legyen, ez a portré „mérföldkövet jelent Gustav Klimt művészi életművében” – állítja a szakértő. A tökéletesen megformált test és a háttérszínek elmosódott hatása közötti kontraszt az átmeneti időszak művére jellemző. Hasonló textúrát találunk az ugyanebben az időben festett Jogtudomány (1897-1898), Orvostudomány (1898) és Filozófia (1898) című olajvázlatok hátterében is. Az alakot akadémikusabb stílusban festette meg, mint későbbi művein. Az 1880-as és 1890-es években a művész a fényképes portréfestészetből merített ihletet, hogy rendkívül realisztikus műveket alkosson. A 19. század végén az impresszionista stílushoz közelebb álló módszert alkalmazta, amelyben az alanyok homályos környezetben jelennek meg.
Klimt egyetlen fekete emberről festett portréja
Ez a portré amellett, hogy fontos Klimt munkásságának stiláris fejlődésében, „tükrözi az Európa és az Európán kívüli kultúrák közötti összetett történelmi kölcsönhatásokat is” – magyarázza a Wienerroither & Kohlbacher galéria sajtóközleményében. A Musée d'Orsay kiállítása hangsúlyozta, hogy a 19. századi művészek kulcsszerepet játszottak a rasszista és gyarmati ideológiák elleni küzdelemben. Például az a tény, hogy Klimt megfestette William Nii Nortey Dowuona-t, a művész ghánai herceg iránti tiszteletét mutatja. Ez az egyetlen fekete portré, és a kevés férfiportré egyike Klimt eddig ismert munkásságában.
Az eltűnt festmény nyomában
Alfred Weidinger szerint Klimt haláláig megőrizte a festményt. A művet az örökösei adták el, mivel az a hagyaték bélyegét viseli. A portrét 1928-ban Ernestine Klein adta kölcsön a művész halálának tizedik évfordulója alkalmából rendezett kiállításra a bécsi Secessionban. A festmény állítólag 1938-ig függött a tulajdonos bécsi rezidenciáján. Néhány nappal az Anschluss után Ernestine Klein és férje, Felix Klein zsidó származásuk miatt elmenekült Ausztriából. Pozsonyba mentek, de elvesztették minden bútorukat és műalkotásukat. Ezután Magyarországra, Párizsba és Nizzába menekültek, majd Monte-Carlóba utaztak, ahol 1953 elejéig maradtak.
Bécsből való távozásuk után vagyonukat valószínűleg lefoglalták, és 1939-ben a Dorotheumban értékesítésre bocsátották. Klimt portréját, amely nem szerepelt az árverésen, talán a magánpiacon kínálták, mielőtt eltűnt. A portré közelmúltbeli újrafelfedezéséig csak egy fekete-fehér fotóreprodukció tanúskodott a létezéséről.
Készült a connaissancedesarts.com információi alapján.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Szerelem és hatalom árnyékában – Napóleon és Jozefina története tegnap
- Meglepő Klimt-festményt állítottak ki Hollandiában tegnap
- Hány szeretője volt Mussolininek? tegnap
- Epikurosz olyan filozófiát alkotott, amely nem taszította ki a rabszolgákat, a nőket és más kívülállókat sem tegnap
- Rendkívüli lelet: mikvét találtak Ostia Anticában tegnap
- A fejedelmek aranyának kalandos hazaérkezése – programajánló tegnap
- Jelenetek a 133 napos Tanácsköztársaság hétköznapjaiból tegnap
- A nők választójogáért indított 1866-os petíció története tegnap
