Szárazföldi és tengeri birodalmat hoztak létre a Rómát kifosztó vandálok
2021. október 24. 17:12 Múlt-kor
A vandalizmus szó a 18. század vége óta gyakorlatilag a rombolás szinonimája. A kifejezést Henri Grégoire abbé alkotta meg, aki a jakobinus terror időszakának egyházellenes lépéseit, a műemlékeket, könyvtárakat, templomokat és kolostorokat leromboló szélsőséges forradalmárok tetteit a vandálok tevékenységével hozta párhuzamba. A keleti germán népről a középkor századai során főként a katolikus egyháznak köszönhetően alakult ki rendkívül negatív kép, a valóság azonban nem ennyire sötét.
Róma vandál kifosztása 455-ben Heinrich Leutemann ábrázolásában (1866)
Korábban
A lóverseny szerelmesei
A vandálokat először az 1. században, idősebb Plinius Naturalis Historia című művében említik (bár sokan vitatják, hogy a Vandili elnevezés valóban őket takarná).
Őshazájuk pontos helye nem tisztázott, de a legtöbb történész egyetért abban, hogy a két nagyobb egységre, az aszding és a sziling törzsre bomló keleti germán nép valószínűleg a Balti-tenger partvidékéről származott.
Mint Cassius Dio beszámol róla, a 2. század második felében, a markomann háborúk idején tűntek fel a Római Birodalom közép-európai határterületein. A Duna menti régióban letelepedő vandálok létszáma maximum 100 ezer főt tehetett ki.
A vandálok Valens császár uralma idején (364 – 378) vették fel a Krisztus isteni voltát, és ezzel a Szentháromságot tagadó arianizmust, amelyet fanatikus hittel gyakoroltak.
Más vallásokat csak nehezen tűrtek meg, és felekezeti intoleranciájuk a későbbiekben komoly feszültségforrást jelentett.
Szent Nikáz reimsi érsek vandálok általi meggyilkolása a soissons-i katedrális ólmozott ablaküvegén. A vandálok az 5. század elején törtek be Galliába, és két éven át fosztogatták a provinciát.
Ariánus hitük ellenére – a többi germán törzshöz hasonlóan – a vandálok hétköznapjait is meghatározták a pogány kultúrára jellemző elemek.
A becsületnek különös értéke volt körükben, így az eskü megszegése súlyos, Isten ellen való bűnnek számított. Bár legfontosabb erkölcsi alapelveiket véresen komolyan vették, a lazítást sem vetették meg.
Prokopiosz bizánci történetíró leírásából tudjuk, hogy a vandálok észak-afrikai királyságuk fennállásának évtizedei alatt szívesen vettek részt színházi előadásokon, szerették a táncot és a lóversenyt, de a költői ékesszólást sem vetették meg.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
- A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
- Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
- Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
- Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait
- Fogadásból alig négy nap alatt írta meg első, egyszerre trágár és költői drámáját Bertolt Brecht 19:20
- Emberséget hozott a haláltáborba a „szeretet mártírja” 16:20
- Buda és Pest szívét összeforrasztotta, de a magyar nemesi címet visszautasította Clark Ádám 11:50
- 50 millió összetört edényből jött létre Róma egyik dombja 08:47
- Tudatlanságból született mestermű: a Ben-Hur tegnap
- Görgei elkerülhetetlen fegyverletételével ért gyászos véget a magyar szabadságharc tegnap
- Napóleon szerint Mária Karolina volt Európa legveszélyesebb asszonya tegnap
- Életeket mentett, elismerés helyett mégis kényszerzubbonyt kapott Semmelweis Ignác tegnap
