Soha nem látott fotók kerültek elő a nácik egyik legsúlyosabb görögországi mészárlásáról

Fotó: The Mirror

A görög kulturális minisztérium hétfőn bejelentette: szakértői csoportot küld a belgiumi Gentbe, hogy megvizsgálják annak a gyűjteménynek a hitelességét, amelyet egy német katonai emléktárgyakra szakosodott belga gyűjtő hirdetett meg az eBay-en. A tárca közleménye szerint „nagy valószínűséggel hiteles” dokumentumokról van szó, amelyek a történelemtudomány számára felbecsülhetetlen értékkel bírnak.

A fotók az athéni Kaiszarianí (Kaisariani) lőtéren 1944. május 1-jén elkövetett tömegkivégzést dokumentálják. Bár az esemény a görög ellenállás és a náci megszállás egyik legismertebb epizódja, eddig kizárólag írásos beszámolók és tanúvallomások álltak rendelkezésre. Filmfelvétel vagy fénykép nem volt ismert a tragédiáról.

A most előkerült képeken a foglyok láthatók, amint a kivégzőosztag elé vezetik őket, illetve ahogy felsorakoznak a fal előtt. A minisztérium szakértői bizottságot hívott össze, hogy a fotókat azonnal a görög kulturális örökség részévé nyilvánítsák. Amennyiben a hitelesség és a jogi háttér tisztázódik, Görögország minden jogi eszközt bevet a képek megszerzése és hazahozatala érdekében.

A fényképek felbukkanása felkavarta az indulatokat Görögországban. Röviddel az online hirdetés megjelenése után ismeretlenek megrongálták a kaiszarianí kivégzőhelyen álló emlékművet, és összetörték az áldozatok neveit tartalmazó emléktáblákat. Az önkormányzat közleményben ítélte el a tettet, hangsúlyozva: „A történelmi emlékezetet nem lehet kitörölni, bármennyire is zavar ez egyeseket.”

A kaiszarianí mészárlás a második világháború alatti német megszállás egyik legsötétebb fejezete Görögországban. Az esemény közvetlen előzménye egy partizántámadás volt. 1944. április 27-én az ELAS (Görög Népi Felszabadító Hadsereg) partizánjai Spárta közelében, Molaoi-nál rajtaütöttek Franz Krech német tábornok konvoján. A tábornokot és három katonáját megölték. A nácik brutális megtorlási parancsot adtak ki: minden megölt német tisztért 50, minden közkatonáért 10 görögöt kell kivégezni. Krech tábornok és kísérete haláláért összesen 200 embert jelöltek ki halálra. A kiválasztott 200 fogoly többsége kommunista politikai elítélt volt, akiket a hírhedt haidari koncentrációs táborban őriztek. Sokan közülük még a Metaxasz-diktatúra (1936–1941) idején kerültek börtönbe, majd a megszállók átvették őket.

A kivégzésre a munkásmozgalom nemzetközi ünnepén, május 1-jén került sor. A teherautókon a vesztőhelyre szállított foglyok közül többen apró papírfecnikre írt búcsúüzeneteket dobáltak ki az utcára, amelyeket a járókelők összegyűjtöttek – ezek a „búcsúlevelek” ma a görög ellenállás ereklyéi. A polgárháború (1946–1949) és az azt követő antikommunista légkör miatt az áldozatok (akik zömmel kommunisták voltak) emlékének ápolása évtizedekig politikai feszültségek forrása volt, és a mostani vandalizmus is jelzi, hogy a társadalmi sebek még nem gyógyultak be teljesen.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

18. IV. Béla uralkodása és a tatárjárás
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Élete utolsó évtizedét a fiával való háborúskodással töltötte IV. Béla király
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Kétnapi járóföldre mindent holttestek borítottak a muhi csata után
• A legenda szerint Árpád-házi Szent Kinga imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól
• Mégsem az extrém időjárás kergethette ki a tatárokat a Kárpát-medencéből
• Batu kán és a szláv favágók