Így újult meg a BÁV üzletstratégiája az 1990-es években

2023. szeptember 18. 16:05 Múlt-kor

Az 1989-90-es rendszerváltás az idén 250 éves BÁV történetében is jelentős változásokat hozott. Ez nem pusztán a tulajdonosi háttér és a működési modell átalakulásán látszódott meg. Magyarország legrégebbi vállalkozása ugyanis az 1990-es évtizedben alakította ki annak az üzleti profilnak az alapjait, amelyet ma is ismerünk. A BÁV rendszerváltáskori története bizonyítja, hogy a vállalat a zálogüzlet és a műkereskedelem területén kiemelten fontos a piaci viszonyokhoz és a radikálisan megváltozot társadalmi körülményekhez való alkalmazkodás képessége.

A Központi Zálogház épülete, amelyet a BÁV 2006-ig használt. (Kép forrása: Wikipédia / Illustradejc / CC BY-SA 3.0)

Korábban

A rendszerváltás idején, a Kádár-rendszer utolsó éveiben a BÁV monopolhelyzete előbb a műtárgyforgalmazás, majd a használtcikk- és zálogüzletág területén is megszűnt. Az egykori szocialista nagyvállalat jogutódjaként az Állami Vagyonügynökség és az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Bank Rt. 1991. október 15-én megalapította a BÁV Bizományi Kereskedőház és Záloghitel Rt.-t.

A cég megtartotta korábbi profilját, a bizományi és zálog üzletágat, ám ez kiegészült a szakosított pénzintézet, valamint a nagy- és külkereskedelmi profillal.

Vásárlók a BÁV Műszaki Áruházában 1976-ban (Kép forrása: Fortepan / Szalay Zoltán)

A BÁV 1992-es üzleti terve a vállalat profiljába tartozó új üzleti tevékenységek beindítását tűzte ki célul, mint például a közraktározás, a brókertevékenység vagy az ingatlan jelzálog. Mindemellett pedig a zálogüzletág forgalmának bővítése érdekében hosszú távon a fiókhálózat területi szélesítését, illetve új típusú kézizálog elfogadását, mint amilyen a gépkocsi vagy a bélyeggyűjtemény.

A zálogüzletág forgalma ebben az időszakban gyorsan növekedett, az ékszerek aránya meghaladta a 93 százalékot. Eközben, a korábbi tendenciákkal szemben a szőrme és a műszaki cikkek aránya a zálogüzleten belül csökkent, a ruházatiaké pedig emelkedett.

Mindez természetesen a fogyasztói igények változását és igényeit tükrözte, amelyekre a BÁV igyekezett minél hamarabb választ találni. Részben ezzel állt összefüggésben a szocialista korszakból örökölt, túlméretezett vidéki ingatlanállomány jelentős részének előbb bérbeadása, majd eladása is.

Mind a zálogüzletág, mind az aukciós tevékenység tekintetében szükség is volt a megújulásra, hiszen a megváltozott körülmények közepette a BÁV-nak élesedő konkurenciával kellett számolnia.

Az igazgatóság az 1991-es részvénytársasági átalakulás után nem sokkal 200 millió forint értékben bocsátott ki dolgozói részvényeket, így az alkalmazottak zöme tulajdonossá, a cég eredményes működésében pedig érdekeltté vált.

A BÁV Műszaki Áruháza 1976-ban a Király (akkor Majakovszkij) utca 35-37-ben. (Kép forrása: Fortepan / Szalay Zoltán)

A BÁV részvényei 1997-ben jelentek meg a tőzsdén, ekkor kétmillió darab 1000 forintos névértékű, névre szóló törzsrészvény került bevezetése a Budapesti Értéktőzsdére.

Néhány év múlva, 2001-ben ismét jelentős változás zajlott le a legrégebbi magyar vállalkozás szervezetében, ugyanis a zálogház zárt körű részvénytársasággá alakult át, részvényeit kivezették a tőzsdéről, és egy jelentős átalakítást követően tevékenysége három területre koncentrálódott: záloghitelezés, műkincskereskedelem, illetve a Becsüs Akadémia keretein belüli szakemberképzés.

A mai napig ez a három terület (zálogüzlet, műkereskedelem, szakemberképzés) alkotja a BÁV legfontosabb tevékenységi körét. Az 1990-es években bekövetkezett profiltisztulás tehát nem puszta véletlen műve, hanem tudatos üzletstatégia eredménye volt, amellyel a BÁV a magyar vásárlóközönség, és általában a magyar társadalom köreiben lezajlott változásokra próbált – sikeresnek bizonyuló – válaszokat találni.