Nem mindenki szemében volt hősies forradalmár Che Guevara

Mindhalálig gerilla

Che Guevara hitt abban, hogy nemcsak Kubában vezethet sikerre egy baloldali forradalmat. Kongóba utazott, ahol a Belgiumtól történő függetlenség elnyerését követően komoly politikai zűrzavar uralkodott. 1964-ben robbant ki a szimbák felkelése, amelyet a szovjetek és Kuba is támogatott.

Mire azonban 1965 áprilisában, a Tanganyika-tavon keresztül Che megérkezett a helyszínre, a Laurent Kabila vezette felkelők már alaposan meggyengültek. A 12 kubai önkéntest 100 kubai afroamerikai követte. Che kiképzést szeretett volna tartani, és erősíteni az ideológiai elkötelezettségüket. Ám a helyiek rendkívül fegyelmezetlenek voltak, a kiképzésüket Che hiányosnak találta és a harci morál sem lobogott bennük magas lánggal.

A katonai vezetők nem akartak támadni, megelégedtek a még kezükön lévő területek megtartásával. A közkatonák pedig a kiképzés helyett varázslatokkal akarták magukat megóvni, a táborokban rengeteg gyerek és nő élt, a férfiak pedig harc helyett ittak és táncoltak. Che még arról is megemlékezett, hogy az őserdőben hangosan szólt a lemezjátszó. Ahogy Guevara fogalmazott: „nem szabadíthatunk fel magunk egy országot, amely nem hajlandó küzdeni”.

Alberto Korda kubai fotós két ikonikussá vált fényképével, a Che Guevarát megörökítő Guerrillero Heroicóval, valamint Jean-Paul Sartre-ról készült szintén híres felvételével

Végül 1965 novemberében Castro sürgetésére, a többi kubaival együtt a Tanganyika-tavon keresztül dicstelenül távoztak az országból. Guevara elkapta a harcok alatt a vérhast, így néhány hónapon keresztül többek között Dar es-Saalamban és Prágában rejtőzködött, hogy felépüljön.

1966-ban Bolíviába utazott, mert úgy ítélte meg, hogy ott megfelelőek a feltételek ahhoz, hogy forradalmat robbantson ki. Kubához hasonlóan itt is számított a helyiek segítségére, ám csalódnia kellett. A helyiek betolakodókat láttak a gerillákban, ráadásul a bolíviai kommunisták is ellenezték a forradalmi ellenállást.

A harcok színhelyéül választott térség, Bolívia hegyes-esőerdős délkeleti része alkalmatlannak bizonyult a tartós ellenállásra. A helyi parasztok örömmel informálták Che Guevara csapatának minden lépéséről a bolíviai hadsereg erőit, viszont toborozni csak nagyon kevés embert sikerült a helyiek közül.

Guevara holtteste közszemlén a bolíviai Vallegrandéban, 1967. október 10.

Che Guevara rossz helyszínválasztásának meg is lett az eredménye. A bolíviai hadsereg dzsungelharcban járatos amerikai tanácsadók segítségével egyre szorosabb gyűrűt vontak a gerillák köré. 1967. augusztus 31-én megsemmisítették Che egyik csapatát, majd október 8-án a másikat is, elfogva őt magát is. Che megadta magát. Másnap, a bolíviai elnök személyes parancsára kivégezték, a holttestét pedig lefényképezték, hogy bemutassák a világnak.

1. Motorbiciklitől a forradalomig
2. A kubai győzelem
3. Forradalmár bársonyszékben
4. Mindhalálig gerilla

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­ősz
Múlt-kor magazin 2021

• Ókori emberáldozatok 
• A magyar könnyűzene a hetvenes években
• Az MSZMP-tömegszervezetek mindennapjai
• Piranesi rézkarcbörtönei
• Itt a szép, itt a jó, itt a parázs gesztenye!
• A szepesgörgői Görgey–Csáky-kastély
• Magyar konyha a gulyás előtt
• A háztáji gazdálkodás kialakulása és szerepe
• Az Én évtizede a rockzenében