Nem minden igaz, amit Szent István napjáról tudni vélünk
2019. augusztus 20. 10:40
Korábban
1956 után nem voltak tűzijátékok
Igaz. A feljegyzések szerint Magyarországon először Mátyás király és Beatrix házasságkötésekor rendeztek tűzijátékot. A felvilágosodás korára mindez bevett gyakorlattá vált: a 18. század végén mintegy úri huncutságként már magánszemélyek is rendezhettek tűzijátékot. Magyarországon a századfordulón szerveződött külön iparággá a tűzijátékgyártás, ebben vezető szerepe volt Emmerling Adolfnak, aki - a már töredékeiben 19. század óta élő, folyamatosan 1927 óta meglévő hagyományt átvéve - 1938-tól Szent István napi tűzijátékokat rendezett a Gellért-szobor körül.
A világháború alatt ezek a tűzijátékok szüneteltek, és az üzemet később államosították. A tűzijáték 1954-ben augusztus 20-ról április 4-ére, míg a Gellért-szobortól a Citadellára került át. 1956 után tíz évig tilalom volt minden hasonló tevékenységre, majd 1966-tól újra rácsodálkozhatunk a látványra: ekkor lett hagyomány az augusztus 20-i rendezvény, a mai helyén a mai formájában.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Az istenek zenéje visszhangzik az ókori Szelinoszban tegnap
- A Lavau-i herceg sírja: a kelta főméltóság utolsó nyomai tegnap
- Batthyány Gyula koncepciós pere tegnap
- Európai típusú őskori eszközöket találtak Kínában tegnap
- Kultúrák metszéspontjában – Spanyolország mesés mór öröksége tegnap
- Felvirágoztatta Egyiptomot Hatsepszut, Ámon leánya tegnap
- Eger oroszlánjaitól a „lámpás hölgyig” – hét híres önfeláldozó nő tegnap
- A Selyemút „Vörös Hercegnője” tegnap
