Néhány végzetes kortyba bukott bele az angol kikötő elleni támadás

A támadás vezetője, John Paul Jones

John Paul Jones Skóciában nőtt fel, tengeri karrierjét pedig brit kereskedelmi hajókon szolgálva kezdte. A kapitányi előléptetése esélyei egy engedetlen tengerésznek köszönhetően azonban tovaszálltak.

Jones megkorbácsoltatott egy renitens matrózt, aki nem sokkal a büntetés végrehajtását követően belehalt sérüléseibe.

Röviddel a tragikus incidens után Jones legénysége egy újabb tagját küldte a másvilágra, akivel egy bérvita miatt kardpárbajba keveredett.

Mivel csak a bíróságon tudta volna tisztázni magát, inkább az észak-amerikai brit kolóniákra menekült, és 1775-ben belépett a függetlenségi háborúban a britek ellen harcoló kontinentális haditengerészetbe.

Kapitányi ambíciói végre valóra váltak; a John Paul Jones irányította USS Ranger 1778. április 10-én futott ki a franciaországi Brest kikötőjéből. Miután brit kereskedelmi hajókra vadászott, a USS Ranger az északnyugat-angliai kikötőváros, Whitehaven felé vette útját.

Jones az apály miatt a kikötőben horgonyzó brit hajókat akarta felgyújtani. Miután összeállította vállalkozó szellemű matrózokból álló egységét, csónakba szállt, és a kikötő felé vette az irányt. A csapatnak feltűnés nélkül sikerült partot érnie, majd kiiktatnia a kikötő ágyúit.

A kommandó további ténykedése azonban már nehézségekbe ütközött. A lámpásokból, amelyeket magukkal hoztak, kifogyott az olaj, amely nélkül a hajók felgyújtása nagy nehézségekbe ütközött.

Whitehaven a 18. században (Matthias Read festménye)

Jones ezért megparancsolta pár emberének, hogy a rakpart menti házakba betérve szerezzenek lámpaolajat. A csoport másik felével, olaj ide vagy oda, hozzálátott a kikötőben veszteglő Thompson nevű hajó felgyújtásához.

A szervezett akció gyakorlatilag idáig tartott, mert az „olajkereső egység” tagjai úgy gondolták, hogy küldetésüket egy kis italozással teszik színesebbé, és szünetet tartottak: megálltak a közeli ivóhelynél néhány „korty” erejéig.

A Jones mellett serénykedő katonák egyike pedig hirtelen elárulta bajtársait: elosont, majd figyelmeztette a helyieket a készülődő gyújtogatásra.

A britek a kikötőbe siettek, ahol az amerikaiak már lángra lobbantották a Thompsont. Jones, miután észlelte, hogy a helyi fegyveres erők megjelentek a színen, visszavonulót fújt, így a kikötőt nem sikerült égő pokollá változtatnia.

Az általa vezetett támadás hatása ezért jelképesnek mondható, a briteknek azonban be kellett látniuk, hogy az anyaországi kikötőik nincsenek biztonságban, így a háború folyamán kénytelenek voltak katonai védelmüket megerősíteni.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
• A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
• Valóban nem ittak vizet a középkorban?
• Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
• Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?