Mézgyűjtést ábrázoló barlangrajzra bukkantak Spanyolországban
2021. július 14. 14:34 Múlt-kor
Régészek az északkelet-spanyolországi Castellotéban egy, a jellegzetes kelet-ibériai, apró figurás stílusban festett barlangrajzra bukkantak, amely egy mézet gyűjtő embert ábrázol. A kifejezetten jó állapotban fennmaradt őskori alkotás körülbelül 7500 éves lehet.
A rajzon nem csupán a létra és a röpködő méhek, de az ember arcának egyes részletei és haja is ki vannak dolgozva
Korábban
A Guadalope folyó partján található Barranco Gómez sziklamenedékben egy 12 méter széles falszakaszon három őskori rajzot is találtak, a mézgyűjtő alak mellett két íjjal felszerelt vadászt, és egy hátrafelé nézve rohanó őzet ábrázoló művet.
A mézgyűjtés legrégebbi ismert ábrázolása szintén Spanyolországból származik. A „bicorpi ember” néven ismert, mintegy 8000 éves alkotásra a Valencia közelében lévő Cuevas de la Araña barlangrendszerben bukkantak.
Míg az európai kontinens más területein a lakosság már földműveléssel foglalkozott, a mai Kelet-Spanyolországban élő vadászó-gyűjtögetők mindennapi cukorszükségletének fedezésében nagy szerepe volt a mézgyűjtésnek is, és hajlandóak voltak valóban „meredek” árat fizetni.
A mézgyűjtő ember közelről
A „bicorpi embert” egy meredek sziklafal megmászása közben ábrázolták, míg a most megtalált Barranco Gómez-i ember kötéllétrának tűnő alkalmatosságot használ.
A meglehetősen részletes rajzon látható, hogy az alak felfelé néz, miközben halad a fent rögzített kötéllétrán, amelyet középtájt egy rúddal is rögzítettek a sziklafalhoz, a stabilitás érdekében.
A menekülő őzet ábrázoló részlet
A rajz részletességének köszönhetően megfigyelhető a mászás technikája is: a mézgyűjtő kinyújtott végtagokkal, közel maradva mássza meg a kötéllétrát, hogy megakadályozza annak túlzott kilengését.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Balkéz-szabály szerint közlekedett eredetileg a millenniumi földalatti
- Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét
- Az újjáépítés mellett a „bűnös” kisebbségek teljes jogfosztásáról rendelkeztek Beneš dekrétumai 15:47
- Magyarország „cserkész-lázban” égett, a tengerentúlra is eljutottak az 1933-as gödöllői dzsembori hírei 14:34
- Bár még nem háziasították, már 40 000 éve egymástól szerezhette élelmét az ember és a kutya 13:51
- Több ezer éves, szénné égett olajfát próbálnak megmenteni Szardínián 12:49
- Konzerválják Schliemann Trója feltárásával kapcsolatos kéziratait 11:50
- Tragikus bronzkori ikerszülésről mesél magyar és olasz kutatók közös tanulmánya 10:50
- Lehetséges, hogy ma is a Hold körül kering az Apollo–11 felszállóegysége 10:26
- A muszlim és keresztény hatalmak közt lavírozva szedték áldozataikat a hírhedt asszaszinok tegnap
