Mégsem voltak mindig olyan komolyak a viktoriánus korban
2016. január 4. 12:04
A humoráról jól ismert, az életét a viktoriánus korban leélő Mark Twain (1835-1910) egy alkalommal ezt mondta: „A fotográfia az egyik legfontosabb kordokumentum, és semmi se lenne kellemetlenebb annál, mint hogy az utókor bugyután mosolygó emberként emlékezzen rám.” Ha a régi korok (nem csupán a viktoriánus évtizedek, hanem még a 20. század első felének) fényképeit nézegetjük, egyből feltűnhet nekünk, hogy alig mosolyognak rajtuk az emberek. Vajon miért?
Korábban
Ennek okaként sokan azt tartják, hogy egyrészt a korabeli szájhigiénia miatt keveseknek volt kedvük kivillantani szuvasodó sárga fogaikat, másrészt a hosszú expozíciós idő miatt egyszerűbb volt, ha nem arcukra fagyott mosollyal várták a kép elkészítését jelző fényt. E két – könnyen megcáfolható – érv mellett a legfontosabb okot a fent olvasható idézet foglalta össze. Mai világunkban, amikor naponta több millió fénykép születik, és semmibe sem kerül lefotózni magunkat egy tükörben, nehéz elképzelnünk, hogy régen a fénykép valóban érték volt. Nem csupán a magas költségei miatt, hanem azért is, mert igen kevés készült belőlük.
A viktoriánus kor borsos árú portréfotóinak szereplői a festményeken látható alakokhoz hasonlóan komoly arcot vágtak, ugyanis a korabeli felfogás szerint a művészeti alkotásokon főként a részegek és a züllöttek mosolyognak. Ebbe a körbe pedig értelemszerűen nem akartak bekerülni. Ennek ellenére szerencsére lehet találni néhány olyan fotót, amely a Viktória angol királynő nevével fémjelzett korban készült – amikor a bigottság, a szigorú etikett, a rend, a kifogástalan öltözet és a jólneveltség mindennél előbbre valónak számított – amelynek szereplői a vidám arcukat mutatták a kamera felé. Volt, aki grimaszt vágott, voltak, akik férfi létükre női ruhákban és kirúzsozva álltak a masina elé, egy asszony méretes dekoltázsán tárolta a teás csészéket, de egy alkalommal magáról Viktória királynőről is készült egy mosolygós kép.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Tolvajok és gazemberek: a rosszhírű molnárok tegnap
- Több mint Robin Hood – Nottingham titkos föld alatti világa tegnap
- 4000 éve már könyveltek Mezopotámiában tegnap
- Az emberi kapcsolatok szerepe a földművelés kialakulásában tegnap
- Julius Caesar felemelkedése: stratégia, szenátus és a XIII. légió tegnap
- Miért tartózkodtak spanyol katonák Dániában a napóleoni háborúk idején? tegnap
- Tenea a trójai túlélők elfeledett városa tegnap
- Charun az etruszk haláldémon tegnap