Mégsem voltak mindig olyan komolyak a viktoriánus korban
2016. január 4. 12:04
A humoráról jól ismert, az életét a viktoriánus korban leélő Mark Twain (1835-1910) egy alkalommal ezt mondta: „A fotográfia az egyik legfontosabb kordokumentum, és semmi se lenne kellemetlenebb annál, mint hogy az utókor bugyután mosolygó emberként emlékezzen rám.” Ha a régi korok (nem csupán a viktoriánus évtizedek, hanem még a 20. század első felének) fényképeit nézegetjük, egyből feltűnhet nekünk, hogy alig mosolyognak rajtuk az emberek. Vajon miért?
Korábban
Ennek okaként sokan azt tartják, hogy egyrészt a korabeli szájhigiénia miatt keveseknek volt kedvük kivillantani szuvasodó sárga fogaikat, másrészt a hosszú expozíciós idő miatt egyszerűbb volt, ha nem arcukra fagyott mosollyal várták a kép elkészítését jelző fényt. E két – könnyen megcáfolható – érv mellett a legfontosabb okot a fent olvasható idézet foglalta össze. Mai világunkban, amikor naponta több millió fénykép születik, és semmibe sem kerül lefotózni magunkat egy tükörben, nehéz elképzelnünk, hogy régen a fénykép valóban érték volt. Nem csupán a magas költségei miatt, hanem azért is, mert igen kevés készült belőlük.
A viktoriánus kor borsos árú portréfotóinak szereplői a festményeken látható alakokhoz hasonlóan komoly arcot vágtak, ugyanis a korabeli felfogás szerint a művészeti alkotásokon főként a részegek és a züllöttek mosolyognak. Ebbe a körbe pedig értelemszerűen nem akartak bekerülni. Ennek ellenére szerencsére lehet találni néhány olyan fotót, amely a Viktória angol királynő nevével fémjelzett korban készült – amikor a bigottság, a szigorú etikett, a rend, a kifogástalan öltözet és a jólneveltség mindennél előbbre valónak számított – amelynek szereplői a vidám arcukat mutatták a kamera felé. Volt, aki grimaszt vágott, voltak, akik férfi létükre női ruhákban és kirúzsozva álltak a masina elé, egy asszony méretes dekoltázsán tárolta a teás csészéket, de egy alkalommal magáról Viktória királynőről is készült egy mosolygós kép.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. Mezőgazdasági és ipari termelés, kereskedelem a középkorban és a kora újkorban
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Valóban összeomlott a holland gazdaság a 17. századi tulipánmánia után?
- Mekkora volt a 17. századi holland tulipánmánia okozta pénzügyi összeomlás?
- A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
- A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
- Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
- Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
- Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”
- Létezett-e a középkorban „turkáló”?
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Kölcsönös bizalmatlanság jellemezte az antikomitern paktum aláíróit 19:05
- „Dzsingisz nem volt megátalkodott fickó, csak rossz volt a sajtója” 18:05
- 10 érdekes tény a csók kultúrális történetéről 17:20
- Nem volt esélye, hogy bármire is vigye, végül kétszer lett az USA elnöke 16:10
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert 14:20
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20