Szerelmes uralkodók

Magyar kutatók segítségével derítették ki: Délkelet-Európa volt az őskor egyik genetikai és kulturális csomópontja

2018. február 28. 14:27 ELTE

Az ELTE TTK Biológiai Intézet Embertani Tanszékének két oktatója, Szeniczey Tamás és Hajdu Tamás egy erdélyi rézkori sorozat embertani elemzésével és genetikai minták gyűjtésével járult hozzá ahhoz a nagyszabású munkához, amelynek eredményeként kiderült, hogy Délkelet-Európa volt az őskor egyik genetikai és kulturális csomópontja.

A most megjelent tanulmány a leletanyagban híresen gazdag bulgáriai Varna lelőhelyen feltárt rézkori temető 43. sírjában eltemetett férfit is vizsgálta
A most megjelent tanulmány a leletanyagban híresen gazdag bulgáriai Varna lelőhelyen feltárt rézkori temető 43. sírjában eltemetett férfit is vizsgálta

A 225 őskori ember genomszintű vizsgálata a Délkelet-Európában élő vadászó-gyűjtögető őslakosok és a Kr. e. 7. évezred végén Anatóliából a térségbe érkező első földművesek változatos genetikai kapcsolatairól árulkodik. A kutatók szerint az eredmények bizonyos területeken gyors keveredésről, máshol pedig izolált egymás mellett élésről tanúskodnak.

A Nature folyóiratban megjelent cikk a Vaskapu környékén, az újkőkorig túlélő őskőkori halászattal is foglalkozó vadászó-gyűjtögető közösségekből rendkívül gazdag genomikai sorozattal bír. Ugyan eddig kulturálisan (régészetileg) izoláltnak tűntek ezek a közösségek, most azonban az új genetikai adatok bizonyítják, hogy az őslakosok változatos kapcsolatokat létesítettek az Anatóliából érkező földművesekkel, akik közül néhányan maguk is átvették a halászó életmódot.

A Harvard Medical School laboratóriuma által vezetett nemzetközi kutatócsoport most először vizsgálta a nemek szerepét a keveredésben. Délkelet-Európában az őslakosságból férfiak és nők is beházasodtak az új telepesek közösségeibe, Közép-Európában azonban a vadászó-gyűjtögetők közül inkább a férfiak génállománya hagyott nyomot a földművesek között.

A tanulmány külön érdekessége, hogy a genetikai adatok alapján az Észak- és Közép-Európába tartó gödörsíros közösségek (Jamnaja) vándorlásánál (Kr. e. 3000–2500 körül) jóval korábbi, a Kr. e. 5. évezredre tehető sztyeppei genetikai hatásokat igazolt Bulgária területén. Összességében elmondható, hogy Délkelet-Európa genetikailag és kulturálisan is jelentős csomópont volt az őskorban.

A 82 intézet részvételével készült tanulmányhoz az ELTE TTK Biológiai Intézet Embertani Tanszéke  erdélyi rézkori leletanyagok embertani elemzésével, valamint a később Bécsben  és a Harvardon elemzett archaeogenetikai minták gyűjtésével járult hozzá. A kutatásban szintén részt vett az MTA BTK Régészeti Intézetének Archeogenetikai Laboratóriuma, amely a projektben Horvátországból származó minták genetikai vizsgálatát végezte el.

2018. nyár: Szerelmes uralkodók
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
Az ismertetett tanulmány első ábrája bemutatja a vizsgált emberi csontminták származási helyét

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!