2019. ősz: Forró magyar őszök

1918 - Az őszirózsás forradalom tündöklése és bukása

Hatos Pál

„Most hadd legyen Tisza István a legnépszerűbb ember!” – jegyezte fel naplójába egy okos liberális asszony 1914 nyár végén, a világháború kitörését követő hetekben. Igaz, azt is hozzátette: „…mert ha megvernek bennünket, lefeküdhetünk a közös sírba mindnyájan, konzervatívok és liberálisok, burzsoák és proletárok, Tisza István és Károlyi Mihály.” 1914-ben a háború kitörése egy rövid időre elfedte az 1867 óta uralmon lévő szabadelvű politika legitimációs deficitjét. A győzelem elmaradásával gyorsan elpárolgott a lelkesedés, majd lassan darabjaira hullott az egység is, amelyet a külső veszély hozott létre. 

1849 - Az aradi vértanúk tragédiája

Szelke László

A dicsőséges tavaszi hadjárat 1849. áprilisi sorozatos sikereire alapozva és a Magyar Királyság korábbi alkotmányos különállását figyelmen kívül hagyó (a magyar területeket csupán a birodalom egyik tartományaként említő, 1849. március elején kihirdetett) olmützi alkotmányra válaszul a magyar országgyűlés április 14-én kimondta a Habsburg–Lotharingiai ház trónfosztását és Magyarország függetlenségét. A magyar seregektől elszenvedett sorozatos vereségek és a Függetlenségi nyilatkozat hatására a bécsi udvar már április 21-én úgy döntött, hogy segítségért fordul az orosz cárhoz. Ferenc József május 1-jén kelt levelében I. Miklós támogatását és beavatkozását kérte. Az orosz uralkodó 200 ezres sereget mozgósított és küldött a magyar szabadságharc leverésére. Az ország sorsa ezzel megpecsételődött.

Hét híresség, akit elutasítottak a seregtől

Kulcsár Ádám

Van, akit színvaksága vagy a fiatal kora, mást a magassága vagy éppen a rövidlátása miatt kosarazott ki a sereg, amikor szolgálatra jelentkezett. A háború borzalmaiba azonban a legtöbb híresség megtalálta az utat.

1956 - A forradalom utcáin

Tulipán Éva

„Reggel még ágyban voltam és a »TWIST OLIVÉR«-t olvastam, mikor átjött Jancsi. Felkeltem, és Jancsi azt mondta, hogy ma is tegyünk egy sétát. Én beleegyeztem. Mindjárt meg is terveztük a sétát az én térképemen […] az Üllői útig beszélgetés közepette a körúton mentünk. Láttuk, hogy a Nap utca sarkán a ház ledűlt. A Corvin köz is így néz ki. A Körút 81. sz. ház a földig leomlott. A Kilián laktanyával szemben lévő ház fele összedűlt. A laktanya a sok ostromtól így néz ki. Az Örökimádó templom tornya ledűlt. […] A Práter utca sarkán jól megnéztem a körút és az Üllői út kereszteződésénél lévő házat, hogy le tudjam rajzolni” – írta egy iskolásfiú, Csics Gyula a forradalom idején vezetett naplójában.