Életüket és vérüket

Így (is) készült az István, a király

Koós Levente

„A világ legnehezebb dolga drámát írni. Ha valaki komolyan veszi, rettenetesen fárasztó, skizofrén állapot” – fejtette ki alkotóművészetével kapcsolatosan Boldizsár Miklós egy vele készült interjúban. A drámaíró és dramaturg nevét ma annak ellenére kevesen ismerik, hogy Ezredforduló címen írt műve nyomán született meg a magyar rockopera korszakalkotó és legtöbbet vitatott darabja, az István, a király. Ha a Szörényi–Bródy-páros által végső formába öntött alkotás a Kádár-korszak utolsó évtizedében áthallásosnak és aktuálpolitikainak tűnhetett, még inkább elmondható ez az eredeti szövegről, ahol a sorok között olvasva István és Koppány drámájából egyértelműen kirajzolódik Nagy Imre és Kádár János konfliktusa.

A Zrínyiek vakmerő hősei

Négyesi Lajos

A középkori Magyar Királyság egyik legfontosabb jogi dokumentuma, az 1222-ben kibocsátott Aranybulla elrendelte, hogy „ha ellenség jövend az ország ellen, a nemesek tartozzanak feltámadni, és mindnyájan hadba menni”. Ennek megfelelően a haza fegyveres védelmében való áldozatvállalás volt a középkori magyar társadalomban a nemesi státusz egyik legfontosabb követelménye, amely így szerepel Werbőczy Tripartitumában: „a valóságos nemességet hadi szolgálatokkal és egyéb érdemekkel szerzik és birtokadományozással erősitik meg.” Az országot ért támadások idején a nemesi családok időről időre lerótták véradójukat. Közülük is kitűntek a Zrínyiek, akik megalkuvást nem ismerő elszántságukkal életüket is készek voltak feláldozni a hazáért és a kereszténységért.

Higiéniás viszonyok Európa nagyvárosaiban

Robert Taylor

Gyakran találkozhatunk azzal a megállapítással, hogy a középkor emberének környezete büdös és koszos volt. Az ember szaglószervére az igazi csapást valójában az akkori népesebb európai városok jelentették, ahol tízezreknek kellett együtt élnie. London vagy éppen Párizs a mai állapotukhoz képest valóságos bűzbombának számított. Annak járunk utána, hogy ennek mi lehetett az oka.

Bruegel, de vajon melyik?

László Zsófia

Pieter Bruegel származása az ószövetségi genealógiák végeérhetetlen leírásaira emlékeztet. A művészettörténet egyik legszövevényesebb, több mint két évszázadon átívelő családtörténetében négy-öt generáció hasonló nevű szereplői követték egymást, akik ráadásul házasságaik révén más kiterjedt művészfamíliákkal is rokonságban álltak.