Lett volna-e bethleni konszolidáció Horthy nélkül?
2014. december 8. 19:17
A Bethlen István kormányfő nevével fémjelzett időszakot érdemesebb lenne Bethlen-Horthy-kornak nevezni, mivel egyértelműen az volt a rendszer csúcspontja - hangzott el a Horthy Miklós és Magyarország a két világháború között című, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum dísztermében a VERITAS Történetkutató Intézet által megrendezett pénteki konferencián.
Korábban
- Milyen nehézségeket okozott a Felvidék visszacsatolása?
- A Horthy-kultusz és a magyar zsidóság
- "Ha Horthy 1918-ban visszavonul, ma akár szobrai is lehetnének"
- Piramis a Gellért-hegyen, Horthy felhőkarcolói a Duna-parton - avagy mi nem épült meg Budapesten?
- Órákat és cukorkát is kért hazánktól kártérítésként a Szovjetunió
Boross nem tapasztalt antiszemitizmust
Boross Péter volt miniszterelnök személyes anekdotákkal fűszerezett bevezető előadásában hangsúlyozta: az utókor ítélete szerint a Horthy-korszak a bűnök és nemzetrontás időszaka volt, de saját gyerekkori tapasztalata azt mondatja vele, nem igaz az a kép, amit az 1945 utáni történészek és a népi írók Horthy Miklósra és a korszakra ráragasztottak.
Boross Péter felidézte: tízévesen 1938-ban a kőszegi katonaiskolában kezdett tanulni, édesapja egy nagybirtokon volt erdőmérnök, és ebben a közegben nem volt érezhető, hogy bárkit kirekesztettek volna. Összejárt a helyi katolikus, református és zsidó értelmiség, "elég markáns, derék összejövetelek voltak ezek" - emlékezett Boross Péter, hozzátéve: családja 1943-44 karácsonyán is vendégül látott zsidó ismerősöket.
"Ahol én éltem, nem volt antiszemitizmus" - mondta Boross Péter. Azt nem tagadta, hogy voltak a korszakban antiszemita hangok, s hogy a "magyarság befogadó múltjához méltatlan bűnök" is történtek - ő is gyermekkori barátait veszítette el a holokauszt során -, de a múlt átírásának szerinte nagyon szomorú következményei vannak, ezért úgy látja, hogy sokkal tárgyilagosabb képet kellene alkotnunk a Horthy-korszak egészéről.
Boross Péter szerint az 1945 utáni politikai vezetést - amely azt hangoztatta, hogy a magyar múlt egy gyalázat, és tele van bűnökkel - tudatos nemzetvesztési szándék vezérelte. Horthyról szólva kifejtette: bár történtek bűnök, nem szabadna csak ezek alapján megítélni a korszakot. A volt kormányfő szerint Horthy nélkül nem kerülhetett volna sor a bethleni konszolidációra sem, s nagy érdeme, hogy Magyarországon stabil kormányzás volt ebben az időben.

Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


tél
Múlt-kor magazin 2022
- A szeretet mártírjai – megjelent a Múlt-kor téli száma
- Maksymilian Kolbe atya önfeláldozása
- Az embermentő Jane Haining
- Sisi unokahúgának botrányos emlékiratai
- Diego Velázquez: Krisztus Márta és Mária házában
- Karikás Mihály és a Kis Pipa
- A fordulatra képtelen fenegyerek: Grósz Károly
- A Szentföld egy magyar tiszt szemével
- Clara Schumann – A nő, akinek először sikerült
- Tolvajok és gazemberek: a rosszhírű molnárok 19:14
- Több mint Robin Hood – Nottingham titkos föld alatti világa 18:59
- 4000 éve már könyveltek Mezopotámiában 18:21
- Az emberi kapcsolatok szerepe a földművelés kialakulásában 17:01
- Julius Caesar felemelkedése: stratégia, szenátus és a XIII. légió 16:03
- Miért tartózkodtak spanyol katonák Dániában a napóleoni háborúk idején? 15:10
- Tenea a trójai túlélők elfeledett városa 14:35
- Charun az etruszk haláldémon 13:59