Kezdetben sokan kételkedtek a Margit híd értelmében
2021. április 30. 20:50 Múlt-kor
Korábban
A szárnyhidat és a nevet a magyarok adták
Az elnevezéshez azonban már nem sok közük volt a franciáknak, ugyanis Gyulai Pál író javaslatát megfogadva a székesfővárosi közgyűlés rábólintott a Margit híd névre. A névadás körül azért támadt némi bonyodalom, amelyről a Fővárosi Lapok egyik 1875-ös augusztusi számában a következőket olvashatjuk:
„Szent Margit hídjáról beszélnek a lapok, állítva, hogy az akadémia felirat javaslatában is előfordul a »szent« szó. Ha ez igaz – írja egy munkatársunk – félni lehet, hogy a szent-atya, ki a szentté avatás kizáró jogát magának követeli, óvást tesz a címbitorlás ellen. Van ugyanis egy szent Margit vértanú, de ahhoz nekünk, magyaroknak, nincs közünk. IV. Béla királyunk kedves leánya pedig, kiről a szép szigetet és az új hidat elnevezték, a római pápák lajstromában még nem a szentek, hanem csak a boldogultak (beata) sorában fordul elő. Legendája is mint szűz Margitot emlegeti.”
A probléma az átadásra megoldódott, a Margit maradt, a „szent” és a „szűz” jelző pedig eltűnt.
Az 5 millió forintból megépített, 607,12 méter hosszú Margit híd 1876. április 30-ai felavatása puszta formalitás volt, mert az árvíz miatt az emberek már hetekkel korábban birtokba vették a szerkezetet.
A híd kihasználtsága a kezdeti időkben valóban alacsony volt, de a fent idézett Borsszem Jankó hasábjain megjelenő nihil nem tartott sokáig.
Az átmenő forgalom nagy része egy kis időre még valóban a Lánchídon zajlott, de a városvezetés orvosolta a problémát azzal, hogy a teherfuvarozók egy ideig olcsóbban kellhettek át a Margit hídon, amelyen 1879-től lóvasút, majd 1894-től villamos szállította a Dunán átkelő embereket.
1899-1900-ban pedig a Magyar Államvasutak Gépgyára jóvoltából megépült a Margitszigetre vezető, a híd középső pillérjétől induló szárnyhíd is.
A hidat 1935 és 1937 között kiszélesítették és a villamossíneket középre helyezték. Az így 22,30 méter szélességűre terebélyesedett szerkezetet a német csapatok 1945. január 18-án a levegőbe röpítették. A lerombolt híd újjáépítésére a második világháború után, a Ganz gyár tervei alapján került sor. Az átépített, immáron 25 méter széles hidat 1948. augusztus 1-jén adták át a forgalomnak.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- A legenda szerint a tokaji aszút is a szegény fiatalokat gyámolító Lorántffy Zsuzsanna találta fel
- A hadiadó-emelés kompenzálásaként hozhatta létre a Szent István-rendet Mária Terézia
- Rákóczi nem kért a békefeltételekből, beleegyezése nélkül tették le a kurucok a fegyvert
- Birtokaik és családjuk jövője is odavesztett a Wesselényi-összeesküvés halálra ítéltjeinek
- Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna
- A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
- Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
- Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
- Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?
- Halála után évekig rebesgették Lincoln gyilkosáról, hogy még mindig életben van tegnap
- A Loire-t hozta el az Alföldre a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban tegnap
- Porig égett a történelem első terrorbombázásában Guernica tegnap
- A Képes Krónika díszmásolatát kapta ajándékba Ferenc pápa tegnap
- Más programok mellett egy óriási sárkány legyőzésével köszöntik a tavaszt Óbudán tegnap
- Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban tegnap
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját tegnap