Itáliai és német közreműködéssel jutottak el New Yorkba az Iránról készült első fotók
2024. január 20. 10:35 Múlt-kor
Ugyan a világtörténelem első fotója már az 1820-as évek végén elkészült, a tömeges fotózás csak később terjedt el. A képrögzítési újítás először Európát hódította meg, így felbecsülhetetlen értéket képviselnek az 1850-es évek Iránjáról készült fotók.
Korábban
Mikor a fotózás tudománya még gyerekcipőben járt, egy itáliai utazó ritka dagerrotípiákon rögzítette Irán lenyűgöző látványosságait. (A dagerrotípia az első képrögzítési technika, amelyet Loius Dagerre francia feltalálóról neveztek el). Az Itáliából származó Luigi Pesce ezredes 1848-ban azért utazott Iránba, hogy gyalogsági egységeket képezzen. Ottléte során a fényképezés iránti lelkesedése vezette, hogy bejárja az országot, és megörökítse a látottakat.
Összesen 75 fotó található a gyűjteményben, melyek többsége az 1850-es években készült. A képek Irán építészetét és műemlékeit, köztük Perszepolisz, Paszargadai és Naqsh-e Rostam ásatási helyszíneket, valamint a korszak mindennapi életet ábrázolják. Egy másik fotós ugyan már korábban készített hasonló képeket Iránról, de ezek nem maradtak fenn, így Pesce gyűjteménye az első Iránt ábrázoló kollekció.
Pesce képeiből összeállított egy könyvet, melyből egy másolatot eljuttatott 1858. áprilisában Nászer ad-Din perzsa sahhoz, aki maga is kedvelője volt az új médiumnak. Későbbiekben egy második másolat I. Vilmos porosz király, majd császárhoz került, aki végül a New York-i Metropolitan Művészeti Múzeumnak ajándékozta gyűjteményét. A képeken keresztül bepillanthatunk a 19. századi Irán életébe, sőt a gyűjtemény a sah uralkodásának kezdeti éveiből származó portrékat is tartalmaz.
Az alábbi dagerrotípiák mind az ezredes iráni utazásai során készültek.
Perszepolisz kapujának maradványai
Az orosz miniszterek számára fenntartott vidéki ház a teheráni Zargandeh negyedben
Khíva kánjának sírheje Teheránban
Felvonulási jelenet a perszepoliszi palota egykori lépcsőházában
A királyi palota külső bejárata, Teherán
Új-kapu, Teherán
Perszepoliszi dombormű
Páva trónterem, Teherán
II. (Nagy) Kurus perzsa király sírja
Imám Reza szentély főbejárata, Meshed
A sah palotája
Lapos dombormű Naqsh-e Rostam ásatási helyszínen
Látkép Bagh Tak településről
Teheráni lakóházak
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Az ókori Athén
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Milyen lehetett evezni egy ókori görög hadihajón?
- A varázsitaloktól a tömegpusztító fegyverekig: hat kevéssé ismert tény az ókori görögökről
- A külóni vérbűnhöz is köze lehet az Athénban feltárt rejtélyes tömegsírnak
- Korsóban eltemetett gyermekek, hátrabilincselt kezű csontvázak – az ókori Athén titkai
- Erósz játszmái – házasélet és szexualitás az ókori Görögországban
- Több millió ezüstérmét tárolhattak a Parthenón tetőterében
- Az ebola már az ókori Athénban is felütötte a fejét?
- George Clooney felesége segíti Athént az Elgin-márványok ügyében
- A bódult Periklész ihatott az Athénban talált kupából
- Huszonöt év telt el, mire elismerték Henri Dunant humanitárius munkásságát tegnap
- A rekordot hajszoló francia pilóták eltűnése ma is a repüléstörténet egyik legnagyobb rejtélye tegnap
- Megvakult egyik szemére a Róma előtt megtorpanó Hannibál tegnap
- A Liszt Ferenc Kamarazenekar izgalmas átiratokkal is készül a jövő évadra tegnap
- Május közepén kezdődik a Margitszigeti Szabadtéri Színház idei szezonja tegnap
- Híresebbé tette a halála, mint a politikája Teleki Lászlót tegnap
- Visszautasította a BBC főigazgatói posztját a filmezés miatt David Attenborough tegnap
- Csak késve követte amerikai hadüzenet a Lusitania elsüllyesztését 2024.05.07.