Ismerkedjen meg Tutanhamon dédszüleivel
Ha a múmiák beszélni tudnának
Tutanhamon dédszüleinek múmiái tökéletes példát szolgáltatnak arra nézve, milyen fejlett volt az ókori Egyiptomban az erre szakosodott mesterek balzsamozási technikája. Juja és Tuja 3400 éves múmiái kiváló állapotban őrződtek meg az utókornak.
Szövevényes családfa
Mint ismeretes, az ókori Egyiptomért rajongókat az utóbbi hetekben Tutanhamon sírhelye tartja lázban, miután kiderült: rejtett kamrák is lehetnek a fáraó sírjának falai mögött. Nicholas Reeves brit régész szerint szinte bizonyos, hogy a titokzatos kamrák a szépségéről és nagy hatalmáról ismert egyiptomi királynő, Tutanhamon mostohaanyja (egyes tudósok szerint az anyja), Nofertiti földi maradványait őrzik.
Amíg azonban a nagy bejelentés várat magára (miszerint tényleg vannak rejtett kamrák, és azokban valakiket el is temettek), Tutanhamon kapcsán többek között dédszüleiről is érdemes néhány szót ejteni. Jujáról és feleségéről, Tujáról tudjuk, hogy nem a királyi családból származtak, de az egyiptomi felső rétegekből kerültek ki. A nemes házaspár lánya, Tije az ókori Egyiptom Kate Middletonjaként hozzáment az Újbirodalom egyik legjelentősebb fáraójához, III. Amenhotephez.
Az ő fiuk volt az „eretnek fáraó”, az egyistenhitet bevezető reformjairól ismert Ehnaton, akinek – a feltételezések szerint – testvérével (akinek neve mindmáig ismeretlen, de feltehetően a Királyok völgyében talált, „Fiatalabb hölgynek” elnevezett múmiáról van szó) fenntartott kapcsolatából fogant Tutanhamon. Ehnaton főfeleségének, Nofertitinek hat lánygyermeke született, akik közül az egyiket, Anheszenamont Tutanhamon feleségül vette. Így Juja és Tuja mindkettejük dédszülei voltak.
Egy lépésre a tragédiától
Amikor Juja és Tuja meghalt, királyi rokonaik tettek róla, hogy uralkodói pompával, a Királyok völgyében, a királyok és főnemesek temetkezési helyén földeljék el őket. KV46 néven azonosított sírjukat 1905-ben fedezték fel. A szakértők úgy vélik, a sírt háromszor is kirabolhatták – egyszer nem sokkal a temetés után, kétszer pedig akkor, amikor közelben lévő sírhelyek épültek. A mozgatható tárgyakat – úgymint az ékszereket vagy az értékes olajokat tartalmazó tárolóeszközöket – elvitték, de valószínűleg megzavarhatták őket, mert még így is számos olyan kincset hagytak hátra, amelyek az ókori Egyiptom aranykorának gazdagságáról tanúskodnak.
Bár a mumifikálás egy hosszú és költséges folyamat volt, a balzsamozók Juja és Tuja esetében láthatóan nem sajnálták a pénzt. A két múmia arcáról készült képeket nézve szinte úgy tűnhet, mintha csak nemrég hunytak volna el. Hasonlóan lenyűgözőek a sírban talált mellékletek is. A kutatók többek között aranyozott koporsókat és maszkokat, csillogó székeket és ágyakat, egy teljes szekeret, díszes mészkő vázákat, intarziás dobozokat, egy emberi hajból készült parókát, bőrből és szalmából font szandálokat, valamint kis szobrokat, ún. usébtiket is találtak, amelyeknek az volt a feladata, hogy a túlvilágon életre kelve gazdáikat szolgálják.
Ez is érdekelhet
A sírban talált kincsek azonban csak a szerencsének köszönhetően tekinthetők meg ma is. A feltárást finanszírozó amerikai milliomos, Theodore Davis ugyanis nem tudta kivárni, míg a sírba bevezették az elektromos világítást, és két társával együtt gyertyákkal hatolt be a kamrába. A gyertyák „annyira kevés fényt adtak, és annyira elvakítottak minket, hogy nem is láttunk semmit az arany csillogásán kívül” – emlékezett vissza Davis. A milliomos – kezeiben egy-egy gyertyával – túl közel merészkedett az egyik koporsóhoz, miközben egy feliratot próbált elolvasni. Egyik társa szerencsére még időben észlelte a veszélyt, és elhúzta Davist a gyúlékony tárgytól. Ez mentette meg a sírhelyet a pusztulástól, amely a könnyedén lángra lobbanó anyagokkal teli kamrában szinte biztosan bekövetkezett volna. Hasonlóan kényes helyzet – a modern technológiának hála – a Tutanhamon sírja mögötti falban feltételezett kamrák feltárásakor nem fordulhat majd elő.