Hősökből áldozatok – kétmillió ló indult csatába

Amikor még egyenrangú volt ló és lovasa

Marcus Aurelius császártól Nagy Sándorig, Olivares grófján és Napóleonon át, fontos politikai és katonai személyiségeket ábrázoltak lóháton. Évszázadokon át ez a nemes négylábú állat volt a harcosok, vagy azok elválaszthatatlan társa, akik ilyennek akarták magukat feltüntetni. A lovak eposzokban, történelmi vásznakon és szobrokban láthatók, seregek és egész nemzetek hatalmát testesítve meg. A modernitás megjelenése azonban paradoxont hozott magával: minél jobban fejlődött a haditechnika, annál feleslegesebbé – és sebezhetőbbé – vált ez a nemes állat. A harci ló a dicsőség szimbólumából a korabeli konfliktusok egyik fő áldozatává vált, különösen az első világháború után.

A harci ló hőskora

Az ókori harci szekerektől a középkori lovasrohamig a ló döntő szerepet játszott a csatatéren. Athén, Róma, a mongol birodalom és Napóleon mind a hadjárataikat mozgató lovaknak köszönhették katonai erejük nagy részét. Sok kultúrában a lótartás a gazdagság, a presztízs és a támadó képesség szimbóluma volt. Kiképzésük, tenyésztésük bonyolult és költséges logisztikát igényelt, ami tovább növelte értéküket.

A tizenkilencedik századi romantika, amelyet irodalmi és képi alkotások tápláltak, idealizálta a lovas és a ló közötti kapcsolatot. Ezekben a művészi kifejezésekben a lovat hűséges bajtársnak ábrázolták, aki szinte egyenrangú a lovassal, és osztozik a harc kockázataiban és dicsőségében.

Kétmillió állat

Az első világháború (1914-1918) fordulópontot jelentett a ló fegyveres konfliktusokban betöltött szerepe szempontjából. Az ellenségeskedések kitörésekor a nagyhatalmak több mint hatmillió lovat, öszvért és szamarat mozgósítottak. Franciaország egymillió, Németország 715 000, az Osztrák-Magyar Monarchia 600 000, Oroszország 425 000, Nagy-Britannia pedig 165 000 lóval rendelkezett. Az Egyesült Államok, bár nem vett részt a harcokban, 1914 és 1918 között több mint egymillió lovat exportált az Egyesült Királyságba.

Lovasroham = öngyilkosság

Az új háborús technológiák, mint a géppuska, a szögesdrót, a mérges gáz és mindenekelőtt a tankok kifejlesztése azonban egyre sebezhetőbbé tette a lovakat. A lövészárok-háború a csatateret sáros, kopár, mechanikus pokollá változtatta, ahol a lovasroham öngyilkosságnak számított. A hatalmas szenvedések ellenére a lovak sokáig a háború láthatatlan áldozatai voltak. Becslések szerint több mint nyolcmillió ló, öszvér és szamár pusztult el az első világháború alatt. Ennek a rendkívül magas halálozási aránynak az okai közé tartoztak a harci sebek, a betegségek, az éhezés és a rendkívüli kimerültség. Legtöbbjük temetés vagy tiszteletadás nélkül pusztult el.

Gépek váltották őket

Ennyi állat mozgósítása óriási logisztikai terhet jelentett. A csapatoknak állatorvosokra, kovácsokra, takarmányra és szekerekre is szükségük volt. Csak a nyugati fronton naponta több mint ezer tonna széna és zab fogyott. Ez a kihívás elkerülhetetlen átalakulást eredményezett: jöttek a gépek. A lovakat teherautók, tankok és traktorok váltották fel, amelyek hatékonyabbak és kevésbé sebezhetőek voltak a harcban. Bár néhány hadsereg – például a szovjet –, a második világháború alatt is fenntartott lovasegységeket, szerepük egyre inkább háttérbe szorult.

Nem volt megváltás

A mechanikai hatékonyság és a motorok sebessége a lovat másodlagos vagy szertartásos szerepre szorította vissza. Azokat az állatokat, amelyek megmaradtak, sok esetben otthagyták azokban az országokban, ahol szolgáltak: eladták vagy beolvasztották őket az elszegényedett gazdaságokba. A konfliktus vége tehát nem békét hozott a lovak számára, hanem a kizsákmányolás új formáját.

Akadémiai szinten egyre nagyobb érdeklődés övezi az állatoknak a háború történetében játszott szerepének tanulmányozását. Az új historiográfiai áramlatok a „nem emberi szereplőket" is bevonták az elemzés tárgyai közé, ami lehetővé teszi a hagyományos hősi narratíva kritikai felülvizsgálatát, és láthatóvá teszi az állati szenvedést is.

Csak az idő múlásával alakult ki világosabb tudatosság a háborúk során történtekről. Néhány országban emlékműveket állítottak a harcban elpusztult lovak tiszteletére – írta meg a Muy Interesante.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nyár
Múlt-kor magazin 2018

• A következetes újító: Bánki Donát
• Hét gyermekként trónra került király
• Nagy Katalin szerelmei
• A párizsi magyar békedelegáció naplói
• A magyar mágnás álomkastélya
• Az elfeledett Delaroche
• Az Iron Maiden első koncertje Budapesten
• Marie Antoinette megteremtői
• Mária Terézia és Lotaringiai Ferenc