Hogyan születtek a Nagy Katalin szexuális étvágyáról terjengő bizarr pletykák?

A történelem egyik legismertebb orosz uralkodója Zsófia néven született 1729-ben egy német hercegi család sarjaként. Az orosz udvarba csak 1744-ben érkezett meg, ahol az új vallással együtt megkapta a Katalin nevet. Feleségül ment a meglehetősen különc, a cárnő – igencsak elfogult – emlékirataiban csak részeges és hisztis alakként jellemzett III. Péter cárhoz, akitől aztán 1762-ben egy palotaforradalom keretében elragadta a trónt.

Nagy Katalin ezután 34 évig tartó regnálása alatt több mint félmillió négyzetkilométerrel növelte birodalma területét és a felvilágosult abszolutizmus képviselőjeként jelentős reformok fűződnek a nevéhez. Nyugati mintára modernizálta az orosz jogrendszert, átalakította az oktatást és bőkezűen támogatta a kultúrát. 1796-os halála idejére Oroszország végleg megszilárdította helyét a nagyhatalmak sorában.

A sikerrel azonban törvényszerűen együtt járt az ellenségek nagy száma is úgy külföldön, mint akár a cári udvaron belül is. A Nagy Katalinról szóló pletykák először a francia forradalom idején röppentek fel. A forradalmi sajtó az ancient regime szimbólumaként mutatta be a cárnőt, és miként korábban Marie Antoinette esetében is, tekintélyét azzal igyekeztek lerombolni, hogy egy végtelen szexuális étvágyú, nimfomániás nőszemélyként mutatták be az akkor egyébként már jócskán a hatvanas éveiben járó uralkodónőt.

Az angol sajtóban ugyancsak gyorsan népszerűvé váltak a Katalint ábrázoló gyúnyrajzok. Eme ábrázolások között tűnt fel először a cárnő személyével kapcsolatos talán leggonoszabb legenda, miszerint halálát az okozta, hogy egy lóval való közösülés közben az állat ráesett és összezúzta őt. A cárnő valójában agyvérzés miatt hunyt el 1796-ban.

Nem Katalin cárnő volt az első sikeres női uralkodó, aki gúnyolódó pletykák céltáblájává vált. Kleopátráról a római történetírók például azt hiresztelték, hogy miként egy prostituált szinte bármilyen férfival hajlandó volt lefeküdni – igaz, a „kuncsaftoknak” az életükkel kellett fizetni az éjszakáért. Boleyn Annáról udvari riválisai azt terjesztették, hogy öt férfival – köztük saját testvérével – is megcsalta VIII. Henriket, amely egyébként alaptalan történetek végül az angol királyné fejét követelték. Valószínűleg ez is szerepet játszott abban, hogy lánya, a későbbi I. Erzsébet mindent megtett azért, hogy maga körül a „Szűz királynő” képét építse fel.

A politikai támadások mögé tekintve azt láthatjuk, hogy Katalin élete során valóban számos férfival folytatott kapcsolatot. Férjét nem számítva, 1752 és 1796 között összesen 12 szeretőjéről tudunk bizonyosan, akik közül a későbbi lengyel király, Poniatowski Szaniszló Ágost, valamint a tehetséges hadvezér és államférfi, Grigorij Patyomkin voltak a legismertebbek. Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a cárnő szerelmei sosem „hirtelen fellángolások”, hanem általában legalább két éven keresztül tartó kapcsolatok voltak.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

művészet

• Kezdetben még nagy felháborodást keltett Claude Monet festészeti stílusa
• Biedermeier mindennapok címmel nyílt kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában 
• Munkácsy Mihály Golgotája a Szépművészeti Múzeumban lesz látható 
• Rodin utánzójának tartották, de egyedi líraiság jellemezte Camille Claudel szobrait 
• Új állandó kiállítás nyílt a Néprajzi Múzeumban 
• A magyar népi kultúra kincseivel várja az érdeklődőket a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása
• Picasso egyik alkotása lehet a hatvan éve egy pincében megtalált festmény
• Még ebben az évtizedben megnyílhat az Új Nemzeti Galéria a Városligetben
• Koszta József eddig ismeretlen alkotására bukkant rá a szentesi múzeum