Hét történelmi tévhit, amelyet mára eloszlatott a tudomány
2018. augusztus 10. 13:51 Múlt-kor
A széles közvélemény körében számtalan olyan történelmi legenda, tévedés és félreértés terjed napjainkban is, amelyeket a történelemtudomány már régen megcáfolt. Most ezek közül mutatunk be hetet.
Korábban
A rómaiak Karthágó helyét sóval hintették be
A legenda szerint a harmadik pun-római háború végén, Kr.e. 146-ban ifjabb Scipio elfoglalta az észak-afrikai Karthágó városát, falait lerombolta, földjét felszántotta, s barázdáit sóval hintette be. A tévhit még az 1930-ban kiadott Cambridge Ancient History-ban is ismert és megkérdőjelezhetetlen tényként szerepelt.
Ez a felvetés azonban teljesen alaptalan, ugyanis egyetlen ókori forrás sem szól erről. Legrészletesebben az ostromot végignéző Polübiosz feljegyzései alapján beszámoló Appianosz 2. századi művében olvashatunk a város lerombolásáról, ám ott csak arról szól a fáma, hogy átkot mondtak az ellenséges városra, és megtiltották, hogy bárki ott lakjék.
A Bibliában azonban találunk rá példát. A Bírák könyvében Szichem városa fellázadt az Izraelen uralkodó Abimelek ellen, aki elfoglalta a lázadó települést, „a benne lévő népet fölkoncolta, a várost pedig lerombolta, és bevetette sóval.”
Valószínű, hogy csak egy fantáziadús középkori krónikás vette át a bibliai legendát, s terjesztette el igen masszívan a tévhitet. Az Úr büntetésének tarthatta a sóval való behintést, amelyet a keresztény szempontból bűnös Karthágó minden szempontból megérdemelt.
Az iskolarendszerben szájról szájra terjedt a történet, és az ókortudomány közismert közhelyévé vált. Az állítást feltétel nélkül elfogadta mindenki, bár senki nem tette fel a nyilvánvaló kérdést: elképzelhető-e, hogy a római seregnél akkora mennyiségű só lehetett, amely egy egész város beszórására elegendő lett volna?
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód
- Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
- Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
- Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
- Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
- Megérdemelték a kitelepítést a németek?
- Titkos lehallgatóközpont nyílt múzeumként a londoni Trent Parkban 18:33
- Hőhullám fedte fel a Chatsworth-birtok 17. századi díszkertjét 17:32
- Második világháborús repülőgép roncsaira bukkanhattak Lengyelországban 16:14
- CIA ügynök alapította az egyik legbefolyásosabb irodalmi lapot 15:15
- Kétezer éves sírokban bukkantak rá az ókori kínai társasjátékra 14:27
- 3D-nyomtatással rekonstruáltak vaskori kelta sírokat 13:33
- Rendőrőrs nyílt Hitler braunaui szülőházában 13:00
- 1456: Európa legnagyobb győzelme egy névtelen hős árnyékában 12:00
