Hét történelmi rejtély, amelyre máig nincs magyarázat
2020. augusztus 4. 18:14 Múlt-kor
Bár az emberiség történelme telis-tele van sötét, illetve homályos foltokkal, vannak olyan kérdések, amelyek nemzedékeken, vagy akár évezredeken át is képesek megmozgatni az emberek fantáziáját, Stonehenge építésétől Kleopátra sírjának hollétén át Amelia Earhart eltűnéséig.
Korábban
Kik építették Stonehenge-et – és miért?
Az elmúlt évtizedek során több ismeretet nyert a tudomány a világhírű őskori műemlékről, mint azt sokan lehetségesnek gondolták volna oly sok idő eltelte után. A hátránya e folyamatnak az, hogy minél több információra derül fény, annál több kérdés merül fel a monumentális kőalakzattal kapcsolatban.
Az emberiség a letűnt korokról alkotott történelemképét azokból a leletekből építi, amelyeket a földből előás, illetve abból, ahogyan ezeket a fantázia segítségével kiegészíti.
A helyiek hagyományos történetei, meséi arról szólnak, a köveket egy varázsló repítette át Írországból, de az egyik, algák által pirosra színezett kőről sokan hiszik, hogy feláldozott emberek vére látszik rajta. Van, aki ma is meg tudja mutatni az ördög egyik lábnyomát, ahonnan az egy szerzetes felé hajította az egyik óriási tömböt.
A középkorban, illetve a kora újkorban – mivel nem találtak feljegyzéseket az építők kilétét illetően – feltételezték, hogy valamely nagy, ismert régi civilizációhoz köthető: a görögökhöz, a rómaiakhoz, netán a trójaiakhoz.
Az efféle találgatásoknak jobbára véget vetett 1901-ben az első valódi régészeti feltárás, amely az őskori britek által készített, ekkor már ismert alakú tárgyakon kívül semmit sem talált a helyszínen. Ennek ellenére egészen az 1960-as évekig tartották magukat azok az elméletek, melyek mindenáron valamilyen Földközi-tengeri kapcsolatot feltételeztek – például egy görög tervezőt, az alakzat precizitása miatt. Végül azonban a szakma elfogadta a tagadhatatlant: Stonehenge teljes mértékben az őshonos, neolit kori lakosság alkotása.
A vita innentől kezdve arra terelődött át, milyen társadalom alkothatta meg. Vajon valamilyen magasabb rendű kultúra – például egy törzsszövetség – szimbóluma lehetett, amely a státusz, a hatalom és az irányítás kifejezése volt?
Esetleg egy egalitárius világ központja volt, ahová távoli vidékekről is sereglettek az emberek kereskedni, ismerkedni és közös ünnepeken, szertartásokon részt venni? Egyik elméletet sem támasztja alá elegendő bizonyíték ahhoz, hogy biztos választ lehessen adni a kérdésekre.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1956
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila
- Gerillaharcot vívtak a mecseki láthatatlanok a szovjetek ellen
- Kádárék közönséges bűnözőknek igyekeztek beállítani az 1956-os forradalom résztvevőit
- Három napot kért Konyev marsall a magyar forradalom leverésére
- Nagy-Britannia és Franciaország is elvesztette nagyhatalmi státuszát a szuezi válság után
- 56-os sajtószemle: miről írtak a lapok a forradalom alatt?
- Forradalmi hétköznapok: utcaképek 56-ban
- „Mintha karácsony lenne” – 1956 a hétköznapi emberek szemével
- Élete végéig gyászolta férjét Maléter Pál özvegye
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
