Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
2017. december 7. 14:09
Az első világháborút lezáró békeszerződések teljesen feldarabolták az Osztrák-Magyar Monarchiát. Az évszázadokig egységes közép-európai birodalom helyét számos új, kisebb állam foglalta el. A háborút követő zavaros években azonban nem csak a jól ismert utódállamokat kiáltották ki, hanem rövid időszakokra más, mára nagyrészt már elfelejtett államalakulatok is megszülettek.
Korábban
Lajtabánság
Jól ismert történet, hogy a trianoni békeszerződésben meghúzott határokon utólag egyedül nyugaton, Sopron környékén sikerült változtatni. A leghűségesebb város és a környező falvak lakossága népszavazáson nyilváníthatott véleményt arról, hogy Ausztriához vagy Magyarországhoz akar a jövőben tartozni. Az osztrák állam azonban nem pusztán jószántából egyezett bele a kétséges – és számára végül kedvezőtlen – végkimenetelű referendumba.
Nyugatmagyarország – vagy immár Burgenland – elszakítását követően néhány katonatiszt, élükön Prónay Pállal és Héjjas Ivánnal, egy szabadcsapatot szervezett a terület felszabadítása érdekében. A Rongyos Gárda névre keresztelt alakulat az egykori Székely Hadosztály maradványaiból, leszerelt katonákból, egyetemistákból állt. Ugyancsak csatlakozott hozzájuk mintegy száz fő bosnyák és albán muszlim önkéntes, akik Durics Hilmi Huszein (a Monarchia egykori tábori imámja, majd később budai főmufti) vezetése alatt érkeztek.
A Rongyos Gárda szembeszállt a terület átvételére érkező osztrák csendőrséggel és Ágfalvánál vissza is szorították őket. A vezetők következetesen megtagadták a magyar kormány parancsát a visszavonulásra és 1921. október 4-én Prónay Pál a felsőőri templom előtt bejelentette, hogy nem hajlandóak elismerni a békeszerződést és egy új államot kiáltott ki a vitatott területen Lajtabánság néven.
A Lajtabánságot természetesen egyetlen állam sem ismerte el és nem is tudta ellátni a hagyományos állami funkciókat – igaz, egy pesti nyomdában készültek lajtabánsági bélyegek, amelyek később igazi kincsnek számítottak a gyűjtők körében. A furcsa vállalkozás azonban egy fontos eredményt elért: az addig elutasító osztrákok Velencében végre hajlandóak voltak tárgyalóasztalhoz ülni a magyar kormánnyal a határ felülvizsgálatának kérdése kapcsán. Itt a magyar fél garantálta a rongyosok visszavonását, cserébe a soproni népszavazás kiírásáért. A megállapodásnak sikerült is érvényt szerezni, és Prónay csapatai hamarosan kivonultak a kérdéses területről. A Lajtabánság így alig egy hónapnyi fennállást követően, november 5-én szűnt meg létezni.

Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


tavasz
Múlt-kor magazin 2014
- Így látta a sajtó Kárpátalja visszafoglalását
- Az embermentő Jane Haining
- Mi történt Kamenyec-Podolszkijban?
- A bundázás egyidős a futballal
- A hét törpe kalandjai Auschwitzban
- A kóser konyha különlegességei
- Hogyan kampányoltak a római politikusok?
- A numerus clausustól a numerus nullusig
- Így temettük el "Kossuth apánkat"
- Hannibál ostroma, mely lángra lobbantotta Róma haragját 16:57
- A tengernagy bukása: Nelson veresége Tenerifén 15:25
- Miért kerülnek ismét használatba a hidegháborús bunkerek Norvégiában? 14:20
- Amikor VIII. Henrik meghozta Hull városába a nagy ágyúkat... 14:03
- Császári arany – 5000 fontért kelt el a különleges római érme 13:07
- A trójai bor nyomában: Mit ittak az emberek a korai bronzkorban? 12:04
- Mesés kora vaskori kincsekkel találkozhatnak a Nemzeti Múzeumba látogatók 11:20
- 10 érdekesség a parfümök történetéről 09:57