Háromszor is visszatértek a magyar trónra a trónfosztott Habsburgok

Kossuth és a Függetlenségi Nyilatkozat

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc során harmadszor is kimondatott a Habsburgok detronizációja. Az 1849-es trónfosztást azonban megelőzte ugyanezen év március 4-én a magyarokra erőszakolt ún. oktrojált alkotmány kiadása.

Ezt Ferenc József annak fényében lépte meg, hogy korábban Alfred Candidus Ferdinand zu Windisch-Grätz főparancsnok a császári csapatok kápolnai sikere után (1849. február 26–27.) győzelmi jelentést tett az ifjú uralkodónak, aki meg volt győződve arról, hogy a magyar szabadságharc ezzel elbukott.

Az olmützi alkotmány a birodalom tartományainak önállóságát komolyan csorbította volna, s feldarabolta volna Magyarország területét, biztosítva Ferenc József számára az abszolutista hatalomgyakorlást. Az osztrák elképzelés reakciót igényelt.

Kossuth Lajos

A tavaszi hadjáratok sikerei megteremtették annak a lehetőségét, hogy Kossuth Lajos a győzelmek hatására előterjessze az alkotmányra adott válasz tartalmát. Az Országos Honvédelmi Bizottmány előtt április 12-én, Debrecenben ismertette is elképzelését, amely a függetlenség kimondásáról és a Habsburg-Lotharingiai uralkodóház trónfosztásáról szólt.

Noha a bizottság tagjai nem voltak elragadtatva az ötlettől, másnap Kossuth az országgyűlés zárt ülésén is előadta tervét, többek között azzal érvelve, hogy amíg Magyarország nem független, addig külföldi elismerésre sem várhat.

Egy nappal később, április 14-én, a debreceni Nagytemplomban tartott nyílt ülésen, a képviselők közfelkiáltással fogadták el Kossuth javaslatát a függetlenség kimondásáról és az uralkodóház detronizálásáról. Az országgyűlés döntése alapján Kossuth kormányzóelnök lett. Az elfogadott javaslatot tartalmazó Függetlenségi Nyilatkozatot, amelyet az ideiglenes államfő fogalmazott, április 19-én hagyták jóvá. 

A nyilatkozat nem érte el igazi célját: Magyarország diplomáciai elismerése és szuverenitásának elfogadása nem történt meg. Mint ismert, augusztusban a szabadságharcot a császári csapatok hathatós orosz segítséggel leverték, a trónfosztásról szóló határozatot pedig semmisnek tekintették.

1. A meg nem koronázott király, Bethlen Gábor
2. „Eb ura fakó! József császár nem királyunk!” – az ónodi döntés
3. Kossuth és a Függetlenségi Nyilatkozat
4. Az utolsó felvonás – sikertelen restauráció, sikeres detronizáció

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére